5+1 húsvéti szokás a nagyvilágban

2020.04.07.

Habár az elkövetkezendő időszak az utazásoknak nem kedvez, nem szeretném Önöket olvasnivaló nélkül hagyni ezért úgy döntöttem, hogy bemutatom Önöknek, hogyan ünneplik a közelgő húsvéti ünnepeket a világ többi országában. Bízom benne, hogy blogbejegyzésem segítségével gondolatban kicsit el tudnak utazni ezekben a nehéz napokban és akár egy kis inspirációval is szolgálhatok egy későbbi utazás megtervezéséhez.

1.Lengyelország

Felsorolásomban első helyre tettem Lengyelországot, amelynek szokásai a mi hagyományainkhoz talán a leginkább hasonlítanak. Nagyszombaton ugyanis sonkát, kolbász, kenyeret, süteményeket és a frissen festett tojásokat visznek a templomi szentelésre. A magyar hagyományokkal ellentétben, itt azonban nem kendős tányérban, hanem kosárban viszik az ünnepi ételeket a templomba. A kosárka tartalmát a vasárnapi, reggeli mise után fogyasztják el, amely ugyanolyan fontos esemény, mint egy karácsonyi vacsora. Ezen alkalomból a húsvéti tojás egynegyedét odaadják egymásnak és mindenki jó szerencsét és boldogságot kíván a mellette ülőnek. Hagyományosan ekkor kerül az ünnepi ételek közé az asztalra a mazurek és a babka, amelyek igazán finom, hagyományos lengyel sütemények. Hétfőn a lengyelek is locsolkodni indulnak. A fent leírtak alapján talán Önök is érzik miért is kezdtem a meseszép emlékekben gazdag Lengyelországgal húsvéti felsorolásomat.

2.Oroszország

Az orosz ortodox egyház egyik legfontosabb ünnepe a húsvét, így semmiképpen sem szerettem volna kihagyni felsorolásomból. A 40 napos böjtöt itt nagyon szigorúan veszik, sőt nagypénteken egyáltalán nem fogyasztanak sem húst, sem italt.

A tojásfestésnél a pirost részesítik előnyben, amely a feltámadást és újjászületést szimbolizálja. A tojások egy részét – velünk ellentétben – nem eszik meg, hanem elraktározzák, mivel hiedelmeik szerint ez megóvja a házat a későbbi természeti katasztrófáktól. A leghíresebb húsvéti tojás is Oroszországhoz kapcsolódik. III. Sándor orosz cár, ugyanis tömör aranyból rendelt Fabargé-tojásokat, amelyek belsejében pici tyúkot raktak, kinyitva pedig a cári korona kicsinyített mását láthatjuk. Azóta 62 ilyen tojást készítettek, többek között gyémántból és rubinból is, egy tojás értékbe pedig akár tízmillió dollárt is érhet. Hihetetlen, nem igaz?

3.Spanyolország

Kicsit kilépve a régi hagyományok kereszttüzéből - amelyek némileg hasonlítanak itthoni szokásainkra - most Spanyolország szokásait szeretném Önöknek bemutatni. Húsvét idején a különböző spanyol városokban felvonulások, ünnepségek kezdőnek, így jókedvvel, flamencoval ünnepelnek. Mondhatnánk ezt meglepőnek – ha a mi szokásainkat vesszük figyelembe – azonban nagyon is a spanyol mentalitáshoz illő ünneplésről van szó. Természetesen ezek a fesztiválok az ünnephez kapcsolódnak, így például Pamplonában vállukon Jézushoz köthető tárgyakat visznek, Madridban pedig Krisztus szenvedéseit ábrázoló szobrokat.

Ünnepi ételük a torrijast, azaz a fahéjas bundáskenyér, amely tejből, tojásból és kenyérből készül.

4.Ausztrália

Ausztráliában az egyik legnagyobb állami ünnepként tartják számon a húsvétot. A legtöbb országban a nyúl beépült a húsvéti ünnepekbe, a gyerekek csokinyuszit kapnak, és a húsvéti kifestőkön is nyúl köszön vissza ránk, viszont Ausztráliában ez nem teljesen így van. A nyúl ugyanis hatalmas gazdasági probléma az ország számára, és a legtöbb államban nem is tarthatók. A hagyományos jelkép helyett itt az erszényes nyúl, az őshonos ausztrál állat, a bilby látható a különböző húsvéti díszeken, édességeken. Ennek ellenére mégsem ez a legérdekesebb szokás, hanem a „királyi show”, amelyet Sydneyben rendeznek meg minden húsvétkor. Ezen az ünnepségen a finom ételek mellett, az ország legjobb tenyészei versengenek egymással egy zenés, táncos mulatság keretein belül. Véleményem szerint ehhez a nem mindennapi országhoz ez a nem mindennapi ünnep igazán illik.

5.Franciaország

A franciáknál - az ausztrálokhoz hasonlóan – nem a nyúl a központi elem. Itt a tojásokat ugyanis a nyúl helyett a repülő harangok hozzák. Első hallásra ez igazán furcsa lehet, de a magyarázat igen egyszerű. Mivel nagypénteken a harangok Rómába mennek a hagyomány szerint – így nem szólnak – másnap azonban mikor újra hallatják őket, megkezdődhet a tojásvadászat az udvarokban. A harangok által hozott tojások keresése mellett csokibékák, csokityúkok is fellelhetők az ünnepi finomságok között. A mindig gyönyörű Franciaországot a húsvéti időszak mellett az év bármely napján érdemes meglátogatni.

+1 Húsvét-szigetek

Felsorolásom végéről nem maradhat le a híres Húsvét-sziget sem. Az örök tavaszt idéző 165 négyzetkilóméteres területen, kb. 7500-an élnek jelenleg. A szigetek neve egy holland expedícióhoz vezethető vissza, akik 1722-ben, éppen húsvét vasárnap értek partot Jacob Roggeveen tengernagy vezetésével. Az ünnep a szigeten katolikus hit szerint zajlik. A reggeli misét követő ünnepi ebéd során párolt halat, húst és zöldséget fogyasztanak a helyiek, akik ezen a közkedvelt ünnepen polinéz dalokat énekelnek az ősi rapanui nyelven. A helybéliek számára – akármilyen furcsa is – nem ez a legkedvesebb ünnep, hanem a februárban esedékes „Tapati”, amelyet a sziget fővárosában tartanak. Ennek egyik legfőbb oka, hogy sokkal inkább tekintik magukat Rapa-Nui-i lakosoknak, mint húsvét-szigeteken élőknek, így lakóhelyük népszerű megnevezése és az ünnep egybecsengése nem okoz számukra különösebb nyomást az ünnep szempontjából.

Remélem, hogy összefoglalóm sok érdekességet tartogatott az Önök számára és bízom benne, hogy hamarosan újra együtt utazhatnak velünk és fedezhetik fel a Proko Travellel a világ számos pontját, hiszen ha elmúlik ez az időszak akkor különösen igaz lesz, hogy „…Ön is megérdemel egy kis pihenést!”

Vissza