Május 9-én bejelentette a Robinson Tours utazási iroda, hogy befejezi működését. 25 éve sikeresen működő utazási iroda volt, amely merész bővítést tervezett 2020-ra, ami végül végzetesnek bizonyult.

Azzal szeretném kezdeni, hogy a Robinson Tours a negyed évszázados tevékenysége során mindvégig korrekt, jó partnerünk volt. Külső szemlélő azt hihetné, hogy minden utazási iroda konkurenciaként tekint a másikra, holott komoly partneri együttműködések folynak, segítjük egymást. A cég ügyvezetője, Jakócs Áron személyesen is jó barátom már évtizedek óta, kölcsönösen tiszteljük egymást, nagyon jó szakembernek tartom, így különösen sajnálom a történteket. A Robinson Tours leállása is jól mutatja a charter repülőjáratok üzemeltetésének kockázatát, ami valószínűsíthetően az iroda bezárásához vezetett. Kezdjük az elején:

Mi is az a „charterezés”?

A charter kifejezést elsősorban légiközlekedésben szoktuk használni, és bérelt járatot jelent. A működés lényege, hogy egy utazási iroda leszerződik egy légitársasággal, hogy egy egész repülőgépet kibérel, és ő kívánja eladni a jegyeket rá. A megállapodás jellemzően nem csak egy-egy járatra vonatkozik, hanem bizonyos időszakra általában heti rendszerességgel induló gépekre, ezt hívjuk charterláncnak. Vagyis charterlánc, ha egy utazási iroda megállapodik egy légitársasággal, hogy pl. június 1-től augusztus 31-ig minden pénteken elrepül egy gép Budapestről az egyiptomi Hurghadára, majd onnan vissza Budapestre. A példából is kitűnik, hogy jellemzően ezen charterláncokkal szokták utasaikat szállítani a távolabbi tengerparti nyaralásokat szervező utazási irodák.

Mi az előnye a charter szerződéseknek?

A charterszerződés előnye, hogy a nagy megrendelés szám miatt árengedményt kap az utazási iroda a légitársaságtól, illetve biztosítva van a légiösszeköttetés a nyaralóhellyel. Nem kell izgulnia az utazási irodának azon, lesz-e még hely egy adott nemzetközi járaton, vagy, hogy milyen áron fogja tudni megvenni a jegyet, hiszen előre leszerződött mindenre.

Mi a hátránya a charterszerződéseknek?

Röviden: roppant kockázatos. Az utazási iroda arra szerződik le, hogy minden hétre kifizet egy teljes repülőgépnyi helyet, függetlenül attól, hogy hány utas ül valójában a gépen! Ez jellemzően 150-180 ülőhely, de távolabbi célpontoknál (mint ami a Robinson Toursnál is volt), néha akár 230 eladásra váró helyet is jelenthet. Ez rengeteg. A charterszerződések nagyon összetett jogi ügyletek, és a szerződő feleken múlik az elszámolásról való megállapodás, de jellemzően úgy működik, hogy a szerződés megkötése után nem sokkal (jóval a járatok indulása előtt) az utazási irodának előleget kell fizetnie a légitársaság számára, melyet a járatok indulása előtt kezd el kiegészíteni a teljes díjra, és a szezon végén zárul a pénzügyi teljesítés. Azt látjuk tehát, hogy komoly pénzügyi kötelezettséget vállal az utazási iroda, annak reményében, hogy magas töltöttséget tud elérni a járatokon, és így pénzügyi profitot érhet el.

Mi a helyzet a szállodákkal?

Mivel a repülőn lévő ülőhelyeket már lefoglalta az utazási iroda, nem szeretne abba a hibába esni, hogy szállodai szobát nem talál a repjegyhez, így szállásoknál is előzetes lekötéseket szoktak ilyenkor alkalmazni. Ez már picit rugalmasabb tud lenni, mint a repülőjárat (nem kell az egész szállodát kibérelni), de itt is az történik, hogy előzetesen „foglalót” fizet a magyar utazásszervező a szállodának, annak érdekében, hogy biztosítottak legyenek a szállodai szobák a magyar utazóknak.

Mi történt a Robinson Tours esetében?

Természetesen a belső folyamatokra nem látok rá én sem, de néhány körülményt mindenképp lehet azonosítani. A legtöbb utazásszervező számára kiemelkedően jó 2019-es év után a Robinson Tours komoly bővítésbe vágott bele 2020-ra. Bővítette charter szerződéseit a megszokott desztinációira (pl. heti 3 charter Bulgáriába és heti 4 járat Törökországba), valamint egy újabb különleges területet hozott be a magyar piacra, a dél-kínai Hainan szigetre kötött charterszerződést (korábban elsőként indítottak chartert Albániába és Bulgáriába is, szóval valódi innovátorok voltak mindig is). A „keleti Hawaii”-ként is emlegetett sziget több mint 8500 km-re van Budapesttől. A közép-európai régióból egyedüli utazási irodaként kezdte volna el a „közvetlen járat” üzemeltetését (egy tankolási szünetre megállt a gép Kazahsztánban). A távolság azonban nagy gépet is követelt, melynek eredményeként, ha teli géppel akart volna közlekedni, akkor heti 235 helyet (!) kellett volna megtöltenie a cégnek, februártól az év végéig. Kockázatos, de különleges projekt volt. Sajnos azonban a koronavírus mindent megváltoztatott. A gyönyörű dél-kínai sziget iránt a kereslet összeomlott. A charterlánc indítását elhalasztották őszre, az utasok előlegeit elkezdték visszafizetni. Egy ilyen komoly lemondásnál problémát jelent a külföldre kiutalt előlegek kérdése is. A kinti szolgáltatóknak, szállodáknak elutalt pénzt gyakran nem utalják vissza az irodának, hanem „letétben tartják”, ami a későbbi utazásoknál felhasználható. Ez azonban komoly likviditási terhet ró a szerződő utazási irodára. A turisztikai környezet ilyen radikális változását a Robinson Tours már nem tudta kezelni, így szombaton leállította működését.

Ha ilyen kockázatos a charterezés, nem kellene szabályozni?

A jogi háttér már évtizedek óta működik, és komoly szabályozás van az utazási irodákra vonatkozóan. Minden bejegyzett utazási irodának rendelkeznie kell úgynevezett vagyoni biztosítékkal. A charterezés szempontjából fontos rendelkezés, hogy aki ilyen bérelt járatokkal vagy előre lekötött (garanciális) szállásfoglalásokkal foglalkozik, több mint másfélszer nagyobb biztosítékkal kell, hogy rendelkezzen, mint azon irodának, aki ugyanekkora forgalmat garanciális lekötés nélkül ér el. Így igyekeznek a nagy kockázatot ellensúlyozni a rendelet alkotói. Ezen vagyoni biztosíték célja, hogy ha egy utazási iroda fizetésképtelenné válna, akkor a vagyoni biztosíték fedezze az utasok korábbi befizetéseit. Ezt a biztosítékot a magyar utazásszervezők döntő többsége egy biztosítóval való szerződéskötéssel teljesíti, melynek logikája megegyezik egy lakásbiztosítással: fizetünk egy éves díjat (mely elég komoly összeg), és ha beüt a baj, a biztosító fizet a károsultnak.

Mi lesz a Robinson Tours utasaival?

Külföldön nem tartózkodik utasuk, így hazahozatali feladat nincs, illetve az eddigi információk alapján úgy tűnik, hogy a korábban foglaló utasokat sem fogja pénzügyi kár érni. A vagyoni biztosíték rendszere életbe lép, és az utazási iroda helyett a biztosító, a Colonnade Insurance fogja kártalanítani azokat, akik előleget fizettek a Robinson Toursnak idei nyaralásuk kapcsán. Ez a garancia az, ami az utazó számára biztonságosabbá teszi a nyaralás lefoglalását egy utazási irodánál ahhoz képest, mintha egyénileg foglalgatna magának az ember az interneten. Ha gondba kerül a cég, van más, aki garanciát vállal a befizetett pénzért.

Miért más egy körutas iroda?

A körutazásokkal foglalkozó irodák helyzete jelentősen kedvezőbb, mivel jóval kisebb a kockázatunk. Mi nem kötünk charterszerződéseket vagy garanciális szállás lekötéseket, melyeket akkor is fizetni kell, ha nem utazik oda az ember. A körutazások szervezésénél, - ha kell -, akkor is jóval kisebb összeget kell előlegként fizetni a szállító cégnek és a szállodáknak. Természetesen vagyoni biztosítékkal a körutas irodáknak is rendelkezniük kell. A Proko Travel esetében ez a külföldi utazásokra vonatkozóan 240 millió forint, mely összeg azt garantálja, hogy bármi is történjék, az utasok visszakapják befizetett pénzüket. Szerencsére a mi esetünkben ettől továbbra sem kell tartani.

Ezen blogbejegyzéssel rá kívántam világítani a charterezés veszélyeire, illetve arra, hogy miként játszhattak közre a Robinson Tours leállásában. Vannak, akik egy csőd esetén szándékosságot feltételeznek, pedig az utazási irodák esetében – mint jelen esetben is –, nem várt események szerencsétlen összejátszása is okozhatja a működés ellehetetlenülését. Ennek veszélyét természetesen megfontolt, óvatos üzletpolitikával lehet csökkenteni.