Egzotikus úti cél -Madagaszkár
2017.03.10.
Egy olyan országba sikerült eljutnom, ami számomra és minden nagy utazó számára is egzotikumnak számít. Egy madagaszkári utazási iroda meghívottjaként jártam az országban 3 magyar, 2 román, 1 cseh, 1 litván és 1 lett iroda képviselőivel együtt. A cél az volt, hogy megismerjük ezt az Afrika délkeleti partjainál található, Magyarországnál hatszor nagyobb szigetet.
Egy hetet töltöttünk Madagaszkáron, erről számolok be Önöknek.
Budapest - Isztambul - Mauritisius - Antananarivo útvonalon érkeztünk a dallamos, de nehezen kiejthető fővárosba. Szerencsére a helyiek se probálkoznak vele, csak Anta néven emlegetik a majd 2 milliós várost.
A buszon, ami a reptérről a szállodába szállított bennünket, olyan modern légkondival találkoztam, amit mi a Proko Travelnél nem használunk (már): ha az ember elhúzta az ablakot, akkor nem volt olyan meleg, mint amikor nem húzta el.
Minket, szakmabelieket is figyelmeztettek, hogy ne tartsuk túl távol magunktól az értékeinket, telefont és fényképezőgépet pedig semmiképp se dugjunk ki a busz ablakán, mert jó esély van arra, hogy valaki elkapja és elszalad vele. Szerencsére erre nem került sor utunk során, de jobb félni, mint megijedni.
Megérkezés után szabadprogram volt, mialatt besétáltunk a központba. Én már úgy éreztem, hogy addig is ott voltunk, de ezúttal még inkább a sűrűjébe törtünk.
Európai értelemben nem találtunk látnivalót, azonban a “látnivaló” szót itt másképp kell értelmezni. Nem látványos épületeket vagy templokat kell keressünk, hanem magát az életstílust és az utca népét.
A központ egy nagy zsibvásár. Az utcán, a földön, jobb esetben egy rozoga bodéban árulnak, számomra értéktelen tárgyakat. Mi nem csak a bőrszínünkkel lógtunk ki a tömegből, de azzal is, hogy 6-8 helyi végig követett minket. A kedves olvasó azt hiheti testőreink voltak, de nem: a helyi árusok meglátták bennünk a lehetőséget és ránk szerettek volna tukmálni valamit. Az önbizalommal nem lehetett problémájuk, hiszen két percenként megkérdezték, hogy mit gondolunk a termékükről - mondanom se kell, nem változott a véleményünk a séta során. Pedig jól körbemutogatták, így visszagondolva nem is értem miért nem gondoltuk meg magunkat.
A kollégákkal sétáltunk, “alkudoztunk” és fényképezgettünk a városban. Nevezetességet nem láttunk, de rengeteg életképet és érdekes arcot láthattunk, ahogy az a képeken is láthatják.
Önök jártak már hasonló piacon? Kíváncsi vagyok a véleményükre, mi volt a legfurább dolog, amit megpróbáltak Önökre tukmálni? Írják meg kommentben, én is odaírom az enyémet! A komment szekciót a bejegyzés alatt találják.
Amennyiben szívesen olvas egzotikus úti célokról, ajánlom figyelmébe az alábbi bejegyzéseimet:
Érdekességek: Myanmar és Thaiföld I. rész