Blog

Összeszedtem néhány érdekességet Burmával (Myanmar) és Thaifölddel kapcsolatban. Ezekhez mellékelek képeket is. A felvételek nem mindig illenek a szöveghez, de –szerintem- látványos és a vidékre jellemző pillanatokat örökítettem meg.

1. Autózás.

Mindkét országban az autók kormánya pont fordítva van, mint Magyarországon. Thaiföldön nincs is ezzel probléma, mert fordított a közlekedés (olyan, mint Angliába). Jóval szokatlanabb Burmában, ugyanis ott néhány éve áttértek az európai – jobbra hajts – forgalmi rendre, de az autók – még az újak is – jobboldali kormánnyal érkeznek az országba. Azaz olyan, mintha otthon jobb oldalon lenne a kormány. Mi benne a ráció? Nem tudtam rájönni. Jól vezetnek, nem gyorsan, sokat dudálva, de soha nem mutogatnak, nem kiabálnak egymásra. Váltogatják össze-vissza a sávokat. A szabály; akinek előrébb van az orra, azé a pálya. Nincs olyan, hogy „mit akarsz öreg, ez az én sávom.” Ami még érdekes volt; a motoroknak az üzemanyagot literes üvegben árulták.

„Modern” jobb kormányos busz Yangonban

 2. Forgalom, útviszonyok.

Burmában rengeteg a motor – szegény emberek közlekedési eszköze – kivéve Yangont a fővárost. Ott az autók uralják a közlekedést. Burmában nagyon sok motor és autó (!) közlekedik este (sötétben) is világítás nélkül. Miért? Nem tudom. Thaiföldön a kisebb városokban sok a motor, de a nagyvárosoknál 3-4 sávos autópályák sem ritkák. Mindkét országban Toyota uralja az autóparkot. Ez azt jelenti, hogy 70 %-ban van Toyota az utakon. Nem öreg az autópark, és egész tiszták az autók. Nem jellemző a színes autó. Ami színes (piros, zöld, lila, sárga) az taxi. A többi autó 80 %-ban ezüstszürke, 15 % fekete, 4 % fehér, 1 % egyéb színű.

3. Nyelv: Más nyelvet beszélnek a két országban.

Burmában állítólag kb.10 népcsoport van, és mind különböző nyelven beszél. A burmai a legnagyobb népcsoport, és az ő nyelvük a hivatalos nyelv. Nagyon érdekesek a betűik, mert szinte mind kerek formájú. Számunkra olvashatatlan. Nem különb a tháj írás sem. Más mint a burmai, de ezt sem tudjuk elolvasni. Szerencsére nagyon sok helyen ki van írva angolul is a szöveg.Burmai írás Buddha kőtömbjeinek egyikén (Világ legnagyobb könyve)

4. Mobil: mindenhol mindenkinél.

Az út mellett a porban játszanak az 5-6 éves nagyon szegény gyerekek mobiltelefonnal! Az emberek minimálisan beszélgetnek, mindenki a telefonját nyomkodja. Durvább a helyzet, mint itthon. 5.Étkezés: Az evőeszköz a villa és a kanál.

Kést csak külön kérésre hoznak. Ez mindkét országra jellemző. Mindenhez csípőset esznek, vagy eleve csípősen készítik el. A rizs uralja a köretek világát, tészta is viszonylag gyakori. Krumpli nagyon ritka. Az étlapon, ezt úgy kell elképzelni, hogy 25 ételből 18 rizs, 6 tészta és egyhez burgonya körettel van ajánlva. Az egyszerűbb éttermekben fel sincs tüntetve a köret, mivel egyértelműen az a rizs. Majdnem mindent zöldséggel (forrázott, párolt) adnak, ami ropogós, friss és szaftos. A húst is darabolva tálalják (lehet, hogy ezért sincs kés -, vagy azért darabolják, mert nincs kés (!?)). Italok tekintetében érdekes volt, hogy a boltokban a pénztár mögött vannak a magas alkoholtartalmú italok, és ezek csak 19 órától vásárolhatóak. Van saját whisky-jük és rumuk, ezekből elég bő az import választék is. Más rövidital nem jellemző, talán még a vodkát lehet megemlíteni. Egyébként nem jellemző, hogy a helyiek röviditalt innának, ha alkohol, akkor sör. Bor kapható – van helyi is – de inkább külföldi. Drága ezért kevesen fogyasztják. A szállodákban mindenhol naponta adnak vizet. Fogmosáshoz is ezt kell használni. Mindkét országban kaphatóak a standard italok, cola, sprite, helyi és nemzetközi sörök… Rengeteg gyümölcsöt fogyasztanak és frissek ízletesek a gyümölcseik. 

Hamarosan jelentkezem további érdekességekkel Thaiföldről és Myanmar-ról. További érdekességeket olvashatnak a második és harmadik részben.