Madeira 1. - megérkezés

2013.09.28.

Kb. 10 év óta van csak közvetlen csatlakozás Budapest és Lisszabon között. (Előtte csak átszállásos utazás volt.)  A portugál légitársaság üzemelteti a járatokat (TAP) néven. Sajnos annyi probléma van vele, hogy este 19:30 –kor indul a járat és 10 óra után érkezik Lisszabonba. Ha indul… Ugyanis, velünk az történt, hogy a hosszú ellenőrzési sorban állás (több mint háromnegyed óra volt) után mikor végre bejutottunk, akkor szembesültünk a ténnyel, hogy a gépünk 19:30 helyett 20:45-kor indult. Nem volt túl happy a csoport és természetesen én sem. Különösen úgy, hogy 55 percünk lett volna az átszállásra. Akárhogy is számoljuk az 1 óra 15 perces késéssel induló gépünk elég bajosan éri el a 23:05-ös madeirai járatot. Ahogy ilyenkor szokott lenni a pultnál senki semmit nem tud, csak azt, hogy majd Lisszabonban eldöntik mi lesz a sorsunk. Annyit sikerült megtudnom, hogy a mi 38 főnkön kívül 20 egyéb utas is van, akik csatlakozással Madeirára mennének.
Mivel rajtam volt az idegenvezetői igazolvány természetesen ők is engem környékeztek meg, hogy most mi lesz velük. Ugyanazt tudtam mondani, mint az enyémeimnek. „Szerintem nem indítják el a madeirai gépet nélkülünk.” Igazából nem is izgultam. Szinte tutira vettem, hogy megvár a gép bennünket. Miért? Mert TAP volt a másik gépgazda is. Mivel a TAP hibájából nem érnénk el a csatlakozást, így nekik az 58 főt Lisszabonban altatni kell(ene). Ez sokkal drágább, mint 1 órát késleltetve indítani a járatot. A pihenési időszakra vettem egy-egy üveg whisky-t és Baileys-t a csoportnak és már egyből kellemesebben telt a várakozás. Aranyos story volt, hogy odajött 2 utas; hogy a várakozás idejére whiskyt osztanak. Mondom igen, ha velünk utaznak. Önök kivel utaznak? – kérdezem. Neckermann a válasz. Sajnos akkor nem jó céget választottak, mert csak a proko-s utasoknak jár ital. (zárójelesen megjegyzem, hogy mivel nem mindenki kért, maradt az italokból és megkínáltam őket is, igaz – nem bírtam ki – hozzátettem, „csak azért, hogy tudják kit kell legközelebb választaniuk”.
Nos nem tévedtem. Megvárt bennünket a gép. Hozzá kell tenni, hogy a mi 58 főnk adta a gép utasainak kb. 60 %-át.
Megérkezés, transzfer, (szobaosztás na ez is érdekes volt) és már magyar idő szerint már 03:30-kor a szobában is voltunk „frissen, üdén”.
Na a szobaelosztásról még pár gondolatot. Megérkezünk, jön a kis csávó, hogy mindenkinek kéri az útlevelét és jöjjön mindenki a pulthoz és majd ő adja az előre kiosztott szobákat. No-no – mondom én – ne oly hevesen. A csoport 50 %-a baráti családokból tevődik össze, akik –evidens – hogy szeretnek egymáshoz közel kerülni. Vagy nem értette, vagy nem akarta érteni a dolgot a recepciós. Erre mondtam neki: add ide a listát és a kulcsokat. Én szétosztom és utána kapsz egy listát arról, hogy ki melyik szobában alszik. Így 5 perc múlva már mindenki indult a lifthez, egyébként lehet, hogy onnan indultunk volna a reggelihez. Nem mondom, hogy a recepciós nagyon örült ennek a módosításnak, de engem a csoport jobban érdekel, mint, az, hogy neki újból be kell vinnie a gépbe a módosított szobaelosztást.

szemerkélő esőben az Atlanti-óceán 




















Ma pihenés, feltöltődés volt. Délelőtt nagyon szépen sütött a nap. Most 4 óra körül elkezdett szemerkélni az eső. A szállodánk minden szobájából látható az óceán. A szállodának van 3 medencéje (1 fedett), teniszpályája, konditerme, szaunája. Kategóriáját tekintve ­­***-os. Annyit is tud. Nem jobb, nem rosszabb.

kilátás a szobaablakból




















Holnap egésznapos ny-madeirai túra szerepel a programunkban. Bízom benne, hogy a délelőtti szép idő fog kísérni bennünket a kirándulás során. Vagy holnap, vagy holnapután erről is beszámolok.

Vissza