Lassan mindenki túl van az utazástervezés időszakán, és a legtöbben már tudják, hogy hova mennek idén nyaralni. Ilyenkor szokott felmerülni a „Mennyi költőpénzt vigyünk magunkkal?” kérdés. Ezt nehéz így kívülről meghatározni, hiszen mindenkinek mások az anyagi lehetőségei, és mi nem tudjuk, hogy ki mennyi pénzt tud/akar rászánni egy nyaralásra.

Amivel számolni kell költségek terén

Fakultatív program

Bár mindegyik utazás más, de azt viszont meg tudjuk mondani, hogy egy adott úton milyen standard kiadások várhatóak. Értem ez alatt a belépőket és a különböző fakultatív kirándulásokat. Szerencsés, ha még otthon mindenki eldönti, hogy mely programokon szeretne részt venni, hiszen akkor pontosan tud kalkulálni ezeknek az árával.

Étel, ital

A Proko Travel utazásain általában reggelis vagy félpanziós ellátást kínálunk, így további 1-2 étkezéssel is számolni kell naponta. Aki a könnyed ebédeket preferálja, és megelégszik egy pizzaszelettel vagy szendviccsel, annak elegendő 10-15 euróval kalkulálnia. Egy étteremben elfogyasztott ebéd azonban már jóval költségesebb, itallal együtt 30-40 euróval, vagy annak megfelelő helyi valutával kell készülni személyenként. Továbbá számoljunk azzal is, hogy - mivel nyaralásunkat töltjük - napközben jóleshet 1-1 gömb fagyi, esetleg a vacsora után egy pohár sör vagy bor. Ezen alkoholos italokra körülbelül 3-4 eurót kell számolni alkalmanként. Az üdítőket 2-3 euróból megúszhatjuk. Persze itt sok múlik a célországon, Észak-Európa például jóval drágább. Erről írtam korábbi bejegyzésemben is a fakultatív vacsora kapcsán. A cikk itt megtekinthető.

Szuvenírek

A következő kiadás az ajándékvásárlás. Azt megint csak mindenki maga dönti el, hogy hány főnek és milyen értékű ajándékokat vásárol. Nézzünk mégis egy-két példát: a nagy népszerűségnek örvendő kisebb ajándékok, mint a hűtőmágnesek és kulcstartók árai általában 5-7 euró között mozognak. Természetesen lehet kapni 2-3 euróért is, de azok jóval gyengébb minőségűek. Én azt javaslom Önöknek, hogy mindenképpen az adott ország jellegzetes, ismert termékeit vásárolják ajándéknak. Mit értek ez alatt? Hollandiában például sajtot, Olaszországban bort, Franciaországban akár mindkettőt, Németországban pedig egy jó sörös kriglit vegyenek. Azt szoktam tanácsolni Utasaimnak, hogy saját maguk számára is vásároljanak valami apróságot, amiről majd mindig eszükbe jutnak az adott országban szerzett élmények. Ezt úgy lehet még izgalmasabbá tenni, hogyha az ember „rááll” bizonyos termékekre, és minden utazásán azt a bizonyos árucikket veszi meg magának. Feleségemnek, Ildikónak például kiskanál gyűjteménye van, több mint 200 kiskanállal a világ minden tájáról. A díszes teáskanalak mellett számos egyéb lehetőség van: van, aki hűtőmágnest gyűjt, van aki gyűszűt, mások pedig kis poharakat, festett képeket, vagy épp tányérokat. Én személy szerint feliratos teniszpólókat gyűjtök emlékként. Mára körülbelül 30 ilyen pólóm van, amelyeket felvéve mindig örömmel emlékszek vissza az országra, ahol azt vásároltam. Persze mindegyikhez kötődik egy-egy történet is. Galapagosi kirándulásunk során például végig a szokásos galléros pólót lestük, amit megvásárolhatnánk, de egyszerűen sehol nem találtunk ilyet. Már kezdtem feladni, amikor hazafelé tartva egy repülőtéri boltban megláttam egyet. Már csak 5 percünk volt a beszállásig, és majdnem le is késtük a gépet, de villámgyorsan még sikerült megvenni a pólót. :) Önöknek is azt javaslom, hogy válasszanak ki egy bizonyos tárgyat, és azt kezdjék el gyűjteni. Később, amikor már egy nagyobb kollekció gyűlik össze belőle, a vendégeik számára is nagyon érdekes tud lenni. Sőt, rokonaink, barátaink helyzetét is megkönnyítjük vele, hiszen bárhol járnak, tudják, hogy milyen szuvenírrel tudnak igazán boldoggá tenni minket.

Mennyi az annyi?

A kérdésre tehát, hogy mennyi pénzt vigyenek magukkal azt tudom válaszolni, hogy a saját büdzséjüknek megfelelően próbálják meg előre meghatározni a kiadások körét, és annak megfelelően számoljanak. Az ilyen módon megkapott összegnél azonban mindig legyen egy kicsit több kéznél, mert, ahogy azt mondani szokták: az sose baj, ha van, nagyobb probléma, ha nincs. Jó tanács, hogy a pénzüket ne egy helyen tartsák, így – ne adj Isten – lopás vagy elvesztés esetén sem maradnak „kenyérrevaló” nélkül. Ott van persze az utasbiztosítást (lásd korábbi bejegyzésem), de a helyzet gördülékeny megoldásához mindenképp szerencsésebb, ha van egy kis tartalék. Egyre több helyen lehet a világban bankkártyával is fizetni, de ettől függetlenül mindenképpen azt javaslom, hogy vigyenek magukkal készpénzt is. Ez utóbbi jó, ha kisebb címletekben van, mert sok helyen nem szívesen váltják át a 100 dollárost vagy az 500 euróst.