Vancouver 2.
2013.05.13.
Felhős időre ébredtem. A mai naptól kaptam egy idegenvezetőt, aki kocsival kísér körbe a látnivalókon. Egy fiatal aranyos fiú.
Először a Gastownba mentünk. Ez a terület volt a város egyik legrégebbi része. Valóban az épületek is a XIX sz-ot hozták vissza a számomra.
Az utcák természetesen tele voltak ajándéktárgy árusító üzletekkel. Az egyik utcasarkon a negyed leghíresebb emlékét egy gőzzel működő órát is le tudtam fényképezni.
A séta után a város É-Ny része felé haladva kimentünk a Capillano hídhoz. Először azt hittem, hogy itt csak egy függőhíd van, melyről olvastam és láttam képeket is, de ennél jóval több volt. Nem mondom, hogy olcsó a belépő (állta vendéglátóm) 31 kanadai dollár (kanadai kb. = USD-vel). Ez egy nagy természetvédelmi park, melynek része egy függőhíd is.
Nagyon érdekes volt a canopy sétaút is a parkban. Ez ugyanolyan volt, mint amit Costa Ricán láttam, csak rövidebb és kb 7-10 m magasságban. Ha valaki nem olvasta volna az akkori blogomat, annak mesélem el mi is ez a canopy.
A lombkorona magasságában lévő összeköttetések, függőhidak. C. R-n volt kötélen történő csúszás is, itt csak a lombkorona magasságába felemelt sétaút.
Ezt követően mentünk egy helyi idegenvezető sétaútjára, amikor is mesélt az itteni erdők növényvilágáról és állatairól.
Továbbsétálva még egy érdekes dolgot mutatott meg idegenvezetőm. A szikláról magasan kiálló függőjárdát. Nem tériszonyosoknak való. Alattunk a gyors folyású patak kanyargott.
A programunk végén leültünk egy üdítőre, amikor is egy nagyon hangulatos helyi zenét játszó együttes szórakoztatta a látogatókat.
Ezt követően a város legnyugatibb részén lévő Stanley Parkba mentünk. Először kocsival jártuk körbe, megállva a legynyugatibb csúcsánál, ahol megmostam a kezem a Csendes-óceánban. Hááát Costa Ricánál melegebb volt a víz… Kb. 15 C-os volt itt.
Ezt követően feltette a nagy kérdést az id. vezem. Biciklivel körbe a félszigeten? Egy életem egy halálom, ha túléltem a biciklizést pár nappal ezelőtt, akkor vágjunk bele ismét.
Jó bicajt kaptam és egy kellemes órát tekertünk körbe a félszigeten, a parkban. Valóban így eljutottunk oda ahova kocsival nem tudtunk volna és nagyon hangulatos is volt. Az eső lába többször a közelünkben ugrált, de komoly csapadék nélkül megúsztuk a kerekezést.
Este egy hangulatos ír kocsmában vacsora, amikor már szakadt az eső.
Összességében tartalmas nap volt. Azt mondták, hogy végig esni fog. Szerencsére itt is tévednek egy kicsit az előrejelzésben.
Ma is esőt mondanak. Hátha megint tévednek…