A zsúfolt Szentpétervár
2016.08.08.
Ha Oroszországról beszélünk, a nagyvárost említve mindenkinek Szentpétervár és Moszkva jut eszébe. Attól függetlenül, hogy az országban vannak még nagyvárosok (valahol el kell férjen 143 millió ember), ez a kettő annyira fejlett, hogy mindenkinek ez a kettő jut eszébe. Júliusban volt szerencsém mindkettőbe eljutni.
Ezúttal szentpétervári élményeimről számolok be.
A város érdekessége, hogy mindössze picit több, mint 300 éves. Nagyon egységes a szerkezete, a legtöbb szép épület a Néva folyó partján és annak közvetlen környezetében helyezkedik el. Érdemes megtekinteni a monumentális ortodox templomai és széles útjai mellett elhelyezkedő palotákat is.
Két nyári lakot is meglátogattunk. Mindenhol kristálycsillárok, tükrök, aranyozott díszítések és természetesen az uralkodókról készült monumentális freskók. Petrodvorec Park és Palota még inkább különleges, hiszen az elhelyezkedése egy festői öböl partján van és hangulatos szökőkutakkal díszítették a hatalmas parkot. Mi szárnyashajóval mentünk a palota kikötőjébe és onnan gyalogoltunk be. Hasonlóan látványos Carskoje Selo. Itt található a híres borostyánterem, amely a nevéhez hűen a teljes felületén borostyánkővel van fedve. Ezen felül ellátogattunk a kihagyhatatlan Ermitázs képtárba is. A világ egyik legnagyobb gyűjteménye található itt festményekből, szobrokból kiegészítve egy gazdag egyiptomi tárlattal. Állítólag, ha 1 percet töltünk minden kiállított műalkotás előtt, akkor 35 év folyamatos nézelődés kell, hogy minden műalkotást megtekintsünk.
Templomok közül számomra a leglátványosabb a Vérző Megváltó temploma volt. Sok hagymakupolájával tipikus ortodox templom. A belsejében található freskók és ikonosztáz maradandó élmény. Az Auróra cirkáló javításon van, az kimaradt élményeinkből.
A zsúfolásig telt város
Szentpéterváron rengeteg turista van. Rengeteg. Ennek elsősorban a hátrányait éreztük, mivel mindenhol sorba kellett állni. Ez igaz volt múzeumokra, műemlékekre, de még a nyári palotákra is.
Turistacsoportoknak több lehetőségük van ennek a csodálatos városnak a megismerésére. Sajnáltam a csoportot, mert minden nap több órás szakmai programjuk volt. Így kevesebb idő jutott a látványosságokra, mér szerencse, hogy az orosz partner szervezett közös kulturális programot.
Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy érdemes-e elmenni Szentpétervárra, a válaszom egyértelműen igen!
Talán egy dolgot jegyeznék meg: A városba látogatók egyik kedvelt programja a hidak nyitása, amiért én nem lelkesedtem olyan nagyon. Lehet, hogy azért, mert Hollandiában már láttam sokszor ahogy a forgalom megáll, mert felemelkedik az úttest, hogy át tudjon menni egy hajó.
Hogy élnek odakint?
Felmerülhet a kérdés, hogy milyen az élet Oroszországban. Egyértelműen látszik, hogy hatalmas a szakadék az emberek között. Extra luxusautók mellett találkoztunk kéregetőkkel is. Akinek pénze van, bármit meg tud venni Oroszországban, főleg, hogy a legszükségesebb élelmiszerek nagyon olcsón kaphatóak. Az üzletekben a vodkának vagy 20 fajta változatával találkozhatunk, a turisták és a helyi rajongók örömére. Csupa pozitív élménnyel tértünk haza, nem volt semmiféle konfliktusa a helyiekkel a csoportnak. Azt a szomorú tényt viszont tudomásul kell venni, hogy rajtunk kívül csak kevesen beszéltek idegen nyelvet. Aki igen, az is csak angolul, azt is gyengén.
Hamarosan elmesélem moszkvai élményeimet is!