Bécs - Köln

2011.05.06.

Bocsánat, hogy elmaradtam egy kicsit az írással, de lóti-futi volt az elmúlt néhány napom. Ellenben köszönöm az aktív részvételt a blogom utáni hozzászólóktól. A bejegyzések is utalnak arra, hogy mennyire összetett munka a mienk. Ami egyik utasnak vágyálom a másiknak a futottak még kategória, de ez a jó. Az volna a baj, ha mindenki csak egy felé szeretne utazni. Mai bejegyzésem 2 városhoz kapcsolódik.
1. Bécs. Tegnap Budapesten a Párizsi áruház (Bajcsy Zs. u.) Lotz termében (csodaszép) voltam egy Bécs prezentáción. Volt egy bemutatkozó film Bécsről és kaptunk több hasznos infót a városról. Ez egy kicsit szokványos volt a többi hasonló üzleti találkozóhoz, hanem ami a vacsora után volt, na az ügyes marketing fogás volt. Jött egy úr (a Belvedere palota művészeti vezetője) és "kézimunka foglalkozást" tartott. Leültettek egy asztalhoz bennünket. Mindenki kapott egy kb. 30x30 cm-es fakeretes tükröt. Úgy képzeljék el, hogy volt egy kb. 5 x 8 cm tükör körötte fenyőfa keret. Az egész prezentáció Klimt köré épült, akinek a Belvedere palotában van kiállítása (jövőre lesz születésének 150 éves évfordulója). Klimt dolgozott arany színekkel és arany festékkel. Nos mi is kaptunk arany és ezüst lapokat és féldrága köveket, ecseteket, ragasztókat stb. hogy dekoráljuk a keretet. Az arany és ezüst lap kb. 10x10 cm-esek voltak és a "vastagsága" a selyempapír vastagság fele vagy negyede. Iszonyú vékony. Nos képzeljék ezt amely szinte megfoghatatlan mert vagy szakad, vagy lebeg össze-vissza ezt rádolgozni a fára. Az első lap még megy is, de utána, ahogy szakad a lap, úgy ragasztózza össze az ember minden segédeszközét és a kezét, innentől már arra is ragad az anyag amire nem kéne, és nem csak a bekent fára. No maradjunk abban, hogy szegény apám mondása jutott eszembe (Isten nyugosztalja): " Fiam tanuljál, mert ha a két kezedből kell megélned éhen halsz". Hát, el kell ismernem, valamit tudod rólam az apám. Ragasztottam én alulra és felülre arany lapokat, oldalra ezüst lapokat (már amennyire sikerült, mert hol itt szakadt el, hol ott nem ragadt oda, hol a kezemhez ragadt. Próbáltam utána a  hibákat eltüntetni úgy, hogy köveket ragasztottam oda ahol legdurvább volt a szakadás vagy a gyűrődés. De … Biztos ismerik, utcai vásárokon szoktak árulni színes köveket (piros, sárga, zöld...) a nagyobbak köröm nagyságúak, a kicsik 1-2 cm-ek. No ezekkel próbáltam javítani  a helyzeten, de ezekkel sem sikerült valami maradandót alkotnom. Képzelhetik,  amikor a belvederes művészeti vezető azt mondja: a felső arany lapocska és a kövek szépek a többi katasztrófa. Naná a tetejét amikor csináltam, akkor még nem ragad az egész világ, na de utána... A többiek csak úgy hívtak, hogy az aranyember. A bajuszomtól a zakómig mindenhol volt ebből az aranyfüstből. Miért meséltem mindezt el? Nem azért, hogy kézügyességemet ismertessem Önökkel, hanem azért, hogy így is lehet egy prezentációt tartani, hogy nem csak beszél és képeket mutat az előadó, hanem egy másfajta élménybe részesíti a résztvevőket. Na ez sikerült!
2. Köln. Vasárnap megyek 3 napra Kölnbe. Itt van a legnagyobb német beutazási vásár a GTM. Az ITB ami tavasszal Berlinben volt az a világ legnagyobb nemzetközi utazási vására. (Idén is több mint 180 ország vett részt ezen). A GTM-en csak szakmai látogatók vannak és a kiállítók csak német utazási irodák, szállodák, szolgáltatók... Erre hívott meg a Német Turisztikai Hivatal. Országunkból, ha jól tudom kb. 8 utazási irodát hívtak meg. Ha tudok, kintről beszámolok az élményeimről, ha annyira lefoglalnak bennünket, hogy nincs rá lehetőségem, akkor hazaérkezés után írok egy vagy két bejegyzést az élményeimről.

Vissza