Nyitólap  /  Blog  /  Itthon történt  /  Étkezés

Étkezés

2012.08.26.

A mai blogomban egy olyan szolgáltatás elemzését végzem, amely eléggé meg szokta osztani a csoportot. Nagy véleménykülönbségek szoktak kialakulni egy adott út esetén is a csoport tagjai között is ebben a témában. Ez pedig az étkezés> reggeli és a vacsora.
Sokan lehet, hogy nem hiszik el, de minden egyes véleménynyilvánító lapot elolvasok. Amikor elszámol az úttal az idegenvezető a sorrend a következő:
1. véleménynyilvánító lapok,
2. idegenvezetői jelentés
3. dologi ktsg elszámolás
4. egyebek: visszahozott papírok világörökség útlevelek, ajándékok ...átvétele
Azért kezdem mindig a véleménynyilvánító lapokkal, mert az ott leírt utasvélemények alapján beszéljük át az idegenvezetővel az utat. Nézem az osztályzatokat, figyelem azt hány új utas van és azok véleménye mennyiben hasonlít a törzsutasok véleményével, figyelem, hogy utazna-e velünk és hova az utasunk. Ezt még táblázatba is felvisszük utána, hogy tudjuk később elemezni, értékelni. Majd egy másik blogomban ezekről is fogok írni.
Nos visszatérve a mai témához, a legnagyobb különbségek az étkezések értékeléseinél vannak.
Először néhány saját gondolat a témával kapcsolatban.
Olaszország és Franciaország kivételével elmondható, hogy elterjedt a szabadszedéses, büfé jellegű reggeli. Ennek természetesen nagyon sok válfaja van. A csak hidegtől, a 2-3 meleg étellel  kombinált reggeliig. Ez elsődlegesen a szálloda kategóriájától (minőség és ár) függ, de igazából láttam már **** szép szállodában is tragikus reggelit.
Kezdjük az elején. Nekünk nagyon ritkán van ráhatásunk a reggelit illetően. A szálláshelynek van egy standard rendszere és mi is azt kapjuk. Miattunk az adott napon nem fog sem jobb sem rosszabb reggelit adni mint amit szokott.
Olyan előfordul, hogy az egyéni vendégek külön étteremben és esetenként nagyobb választékot kapnak, de az gondolom nem titok, hogy az egyéni vendég és a csoportos ár között van differencia. Egyes szálláshelyek ezt a magasabb összeget a reggeliben "honorálják". Ha belegondolunk a többi szolgáltatás ugyan az. Ezért nem kell csodálkozni, ha néhány szálláshely a magasabb díjat, nagyobb választékkal kompenzálja. Hozzá kell tennem, hogy ez nem általános és általában minimális a különbség.
A csoportoknál a fő probléma az önmérséklet hiánya. Mit értek ez alatt? Gondolom Önök is tudnak példát mondani olyan utitárssal kapcsolatban, akik kivesznek 3-4 zsömlét, 6-8 szelet sonkát ugyanennyi sajtot és még sorolhatnám. Aki pedig a vége felé érkezik csodálkozik, hogy vagy várni kell az újabb feltöltésre, vagy  esetleg csökkentett választékból tud a tányérjára pakolni.
Szállodája válogatja. A nagy szállodák, ahol 3-5 csoport is reggelizik mindig folyamatos a feltöltés. A kisebb szállodák, amelybe csak egy csoport, jelen esetben a mi csoportunk alszik azon az estén, annyi reggelivel készülnek, ami 40 - 44 fő esetén általánosságban megszokott. Ilyen esetben előfordul várakozás, de az is, hogy a szállodás azt mondja, hogy ő kihozott 45 főre reggelit, de ez nem arányosan lett felhasználva. Idei évi történet, hogy Ildi csoportjánál az utolsó néhány embernek (köztük Zolinak és Ildinek) nem jutott zsömle. A szállodás szabadkozott, hogy fejenként 4 zsömlét számolt és így nem jutott a végének. No comment... Még szerencse, hogy egyik sem (Ildi, Zoli) nagyétkű (vagy ezért vékony Ildi?).
Egy-két utas esetén kíváncsi lennék mit reggelizik odahaza. Arról a rétegről - szerencsére fokozatosan csökken a számuk -, nem is szívesen beszélnék, aki reggelinél csinálja a tízórait, ebédet, uzsonnát. Innen már csak egy lépés, hogy vacsorát sem kérek, mondván tudok annyi szendvicset csinálni reggel, hogy kitartson egész napra. Egy dolgot felejtenek el ezek az utasok. Mi reggelit rendeltünk és fizettünk, és a szállodás is így kalkulálta az árakat. Ezzel kapcsolatban a leghajmeresztőbb magyarázat az volt amikor megkérdeztem egy utast, hogy miért csomagol szendvicseket, azt válaszolta, mert reggel nem tudok sokat enni.... (Ki kérte ilyenre?)
Sajnos előfordult már, hogy egyik évről a másikra nagyon jó szálloda nem fogadta a csoportjainkat. Az indok: annyit esznek a magyarok és annyit csomagolnak, hogy nem éri meg neki hogy kiadja nekünk a szállodáját. Erre lehet azt mondani, nem baj keresünk másikat. Akinek ez a véleménye, azt megkérném, hogy pl. Olaszországban nagy város mellett (vagy bent a városban) próbáljon már elfogadható minőségű és áru szállodát találni. Annyit megsúgok; nem egyszerű feladat.Vérzik a szívünk, ha jó helyen, jó szálloda következő évben bármilyen időpontra kérünk is szállást, azt mondja; sajnos nincs helyünk.
Az olasz és a francia reggeliről (kontinentális reggeli) nem is szóltam. Egyetértek azzal, hogy ez magyar gyomornak kevés, de nézzük meg az olasz embereket. Nincs is annyi túlsúlyos mint közöttünk. Ez valahol a reggelire és a vacsorára (jellege, összetétele, mennyisége) is visszavezethető. Továbbá náluk ez a szokás az étkezéseket illetően.Miattunk nem fog változtatni, még akkor sem, ha ez nekünk nem szimpatikus.
A vacsora kevésbé problémás. El kell fogadnunk bizonyos szokásokat. Pl. Olaszországban általában -mélytányérban - felszolgált pasztával és nem levessel kezdenek. Van olyan hely, ahol a 3. fogás egy alma, vagy egy joghurt. Ezek az esetek nem a kitolás miatti történések, hanem ilyen a helyi szokás. Jó tudom, hogy a húsleves, rántottszelet sült krumplival és a végén palacsinta volna a tökély. Van ilyen is, de szállodáknak van egy megszokott, csoportoknak  elkészítendő menüsora és abból kapunk mi is.Szerencsétlen esetben előfordulhat, hogy ha minden nap máshol alszik a csoport más-más szállodában de egy-egy vacsora szinte megismétlődik. Nem jellemző, hogy megkérdezik, vagy  hogy kérhetünk menüsort a szállodáknál. Nagyon kevés helyen van erre lehetőség.
A vacsorával kapcsolatban egy probléma szokott felmerülni általánosságban és ez pedig az időtartama. Egy vacsora 1-1,5 órát szokott eltartani. Tudom, hogy az utasok többsége fáradt és pihenne, vagy sétálna még lefekvés előtt, de el kell fogadnunk, hogy nyugaton a vacsora egy társadalmi esemény, ahol beszélgetnek, borozgatnak az emberek, és a hossza a 3 fogás felszolgálásának végéig tart. Náluk nem jellemző, hogy vacsora után az üres asztalnál ücsörögnek. ellenben az igen, hogy az egyes fogások közt beszélgetnek, társalognak. Ezért nem rohan az egyik fogás után a másikkal a pincér. Nem ezt tanulta és nem ezt szokta meg. Sajnos - vagy lehet hogy nem is sajnos -, de 1-2 nap alatt a mi kedvünkért nem fog megváltozni.
Összegezve. Lehet bőséges jó reggeli és lehet szerény reggeli is ezekben a kisebb szállodákban. Ezt elfogadom, ezért lehetnek különbségek a véleményekben, de kérek mindenkit, a reggeli során ne csak magunkra gondoljunk...
A vacsorával kapcsolatban pedig az a javaslatom, hogy az útitársakkal beszéljük át az adott napot, rögzítsük az élményeket és egyből nem fog olyan hosszúnak tűnni a vacsora. 

Vissza