Szeptember 29-én műtétre vártak Magyarországon egy utasunkat, aki két nappal korábban még Szicíliában volt. Az Etna miatt a légtérbe kerülő vulkáni hamu következtében azonban lezárták a cataniai repülőteret, így vele együtt egy 51 fős csoport hazajutása vált bizonytalanná. Miközben az utasok még az eredeti program szerint utaztak, a Proko Travelnél már a B terven dolgoztunk.

Amikor még csak lehetőség volt a baj

Az Etna már több mint egy hónapja fokozott aktivitást mutatott, ezért tudtuk, hogy működése fennakadást okozhat a légi közlekedésben. Szeptember 26-án este aztán akkora mennyiségű vulkáni hamu került a légtérbe, hogy lezárták a cataniai Fontanarossa repülőteret. A korlátozás első körben másnap délig szólt. Utasaink járata 13:20 körül indult volna, vagyis elméletileg a lezárás már nem érintette volna őket. Csakhogy egy 51 fős csoport esetében nem lehet arra várni, hogy majd másnap kiderül, mi történik.

Még aznap este összeült a Proko Travel válságstábja, és elkezdtük végignézni a lehetséges alternatívákat. Repülőjáratok, vonatok, kompok és ezek különböző kombinációi kerültek szóba. 51 főre azonban ilyen rövid idő alatt egyik lehetőségnél sem találtunk elegendő helyet. Ráadásul volt valaki a csoportban, akinek különösen fontos volt, hogy időben hazaérjen.

Megszületett a B terv

Miután ellenőriztük a szóba jöhető lehetőségeket, világossá vált, hogy szükség esetén más megoldás kell. Így született meg a B terv: ha a repülő másnap nem indul el, Magyarországról autóbuszt küldünk a csoport elé egészen Orvieto környékéig. Ezzel párhuzamosan olasz partnerünk megszervezi, hogy utasaink Szicíliából busszal és komppal eljussanak ugyanoda.

Kinti partnerünket már aznap este értesítettük, de egyelőre semmit nem változtattunk. Amíg a repülőjárat indulására volt esély, az eredeti program maradt érvényben. A B terv készen állt – de mindenki abban bízott, hogy nem lesz rá szükség. Délelőtt tízig még úgy tűnt, indulhat a gép. Másnap reggeltől folyamatosan figyeltük annak a repülőgépnek az útját, amelynek Cataniába kellett volna érkeznie, majd egy fordulóval hazahoznia a csoportot. Sokáig úgy látszott, hogy némi késéssel ugyan, de elindulhat. Aztán délelőtt tíz óra körül megérkezett a hír: a repülőtér lezárását este 11 óráig meghosszabbítják. Ettől a pillanattól nem volt értelme tovább várni.

Életbe lépett a B terv

Olasz partnerünk azonnal buszt kezdett keresni. Ez sem volt egyszerű feladat: 51 ember számára megfelelő méretű járműre volt szükség, és a hosszú út miatt két sofőrt is biztosítani kellett. Végül egyetlen olyan társaságot sikerült találni, amely ilyen rövid határidővel mindezt vállalni tudta. Közben értesítettük a csoport idegenvezetőjét, Csobán Lászlót is: ne induljanak tovább a repülőtér felé. Az eredetileg néhány órás repülőút helyett egy egészen más hazautazás kezdődött.

Szicíliából észak felé

A reptérzár miatt a közlekedés nehezebbé vált: a repülőtér felé tartó forgalom megindult visszafelé. A csoport végül elérte a kompot, átkelt Szicíliából az olasz szárazföldre, majd folytatta útját észak felé. Közben Magyarországról is elindult értük egy autóbusz. A terv az volt, hogy Orvieto környékén találkoznak, ahol szállást is szerveztünk a csoportnak. Néhány óra pihenés után már a magyar busszal folytathatták az utat hazafelé. Volt azonban egy utas, akinek nem volt mindegy, hogy másnap vagy egy nappal később érkezik meg. Neki minden óra számított, ugyanis az utast két nappal később, 29-én műtétre várták Magyarországon, miközben még mindig Olaszországban tartott észak felé a csoporttal.

Ekkor adódott egy lehetőség. A fia és a menye éppen Rómában tartózkodott. Sikerült az egyik repülőjegyet az utas nevére átírni, így lehetővé vált, hogy különváljon a csoporttól, és repülővel folytassa az útját. Szeptember 27-én, a Róma környékén tartott pihenőnél kiszállt a buszból. Fia és menye ott várta. Másnap reggel, szeptember 28-án 8:30-kor hazarepült Magyarországra. Délután már a kórházban volt, ahol megkezdődött a felkészülése a másnapi műtétre.

Közben a csoport folytatta az utat

A többiek éjfél után nem sokkal érkeztek meg az Orvieto környékén megszervezett szálláshelyre. Nagyjából ugyanebben az időben futott be a Magyarországról értük küldött autóbusz is. Az utasok pihenhettek, majd másnap délelőtt fél tizenegy körül elindultak Magyarország felé.

A háttérben azonban még ekkor sem ért teljesen véget a szervezés. Csobán Lászlónak két nappal később már egy másik buszos utazáshoz kellett csatlakoznia. Amíg el nem érte új csoportját, egy helyi idegenvezető segített be, így a következő csoport programját sem kellett felborítani.

Ami egy reptérzár mögött van

Kívülről egy ilyen történetet könnyű egy mondatban összefoglalni: az Etna miatt lezárták a cataniai repülőteret, ezért a csoport nem tudott hazarepülni. A háttérben azonban egy ilyen helyzet egészen mást jelent. Figyelni kell a járatokat, mérlegelni az alternatív útvonalakat, egyeztetni a külföldi partnerrel, buszt és sofőröket találni, kompot és szállást szervezni – mindezt úgy, hogy közben óráról órára változhatnak a körülmények.

És közben nem egyszerűen egy 51 fős csoportot kell hazajuttatni. 51 különböző embernek kell hazajutnia.Valakit másnap vár a munka. Valakit a családja. Valakinek tovább kell utaznia. Egyik utasunkat pedig orvosi időpont várta otthon.

Az Etna működését nem tudjuk befolyásolni. Azt sem, hogy egy repülőteret mikor zárnak le, és mikor nyitnak meg újra. Arra viszont fel lehet készülni, hogy legyen egy másik megoldás, amikor az eredeti terv egyik pillanatról a másikra lehetetlenné válik.

Mert néha a B terv nem egyszerűen azt jelenti, hogy máshogyan jutunk haza. Hanem azt, hogy időben hazaérünk.