10. Agyaghadsereg

2010.10.31.


Magáról a látványosságról nem akarok túl sokat írni, mert azt már nálam szakavatottabbak ezrei megtették. Inkább az érdekességeket domborítanám ki.
Kezdem az odaúttal. Ez a látványosság, Xiantól kb. 45 km-re északra van. Vannak szervezett csoportok, ill. ajánlkozó hivatalos, és nem hivatalos fuvarozók. Én egy 3. megoldást választottam, helyi távolsági busszal irány a hadsereg. Azt hittem egyszerűbb lesz… Tudtam, hogy az állomás környékéről megy a busz. Mivel közel van – mint tudják, taxis nem visz ki –, helyi busszal indulj neki magyar. A buszra szerintem csak olyan várakozhatott, aki nem beszélt csak kínaiul – tuti valahol titokban ahol nem láttam megszűrték őket –, mert elképzelhetetlen, hogy valaki csak véletlenül is egyébként nem értette volna a Railway Station szót. Végül nagy nehezen kijutottam az állomásra, ahol szintén nem egyszerű módon megleltem a helyet honnan indul, és melyik busz megy az Agyaghadsereghez. Gondolná az olvasó; miért nem ment az információhoz. Azon túl voltam, de még nem tudok kínaiul (mandarinul – ők így mondják), pedig ott aranyosak voltak, de ez az össz pozitívumuk. No végre meglelem a helyet, ahol vagy 70 várakozó volt. Én már tudtam addigra, hogy álló utas távolsági buszon nincs. Ne kérjék, hogy részletezzem mi ment ott, amikor megkezdődött a beszállás. Lényeg az, hogy hamar tanulok és felfértem… Összehasonlításképpen 700 jüanért, majd végül busz indulás előtt 3 perccel, 400 juanért vitt volna ki több ajánlkozó. A jegy 1 irányban 7 (hét) juan volt. Azaz 400 szemben a 14-el. Ezt csak a felszállásom után tudtam meg. Helyiekkel és néhány bevállaló turistával közösen kb. 1,5 óra alatt legyűrtük a 45 km-t. Az utak elfogadhatóak. A buszok kb. 10 -15 évesek. Nem lenne velük különösebb probléma, ha nem lenne az az iszonyatos por mindenhol. Egy tiszta városban az egész másként adná ki magát. A forgalom pedig félelmetes. Nem is csak a mennyiség, hanem a hogyanja. Erről következő blogomban írok többet.
Kiértem végül. 110 jüan (1 juan kb. 36 Ft) a belépő. Szokás szerint rengeteg áruson keresztül – sok gyaloglással lehet bejutni a látványosságokhoz. 4 épület. Egy része a korképet bemutató múzeum ill. közelről 1-2 figura valamint magyarázó szöveg.

Ezenkívül 2 nagy és 1 kicsi ásatási csarnok. A megtekintése nyugodt, lassú tempóban 3 óra. Én bő 2 óra alatt végeztem. Erről nem kívánok bővebben beszélni, akit érdekel az úgyis utána tud nézni több helyen. Elég annyi, hogy ez a világ egyedi látványossága. Ha az ember a közelben van, akkor azért meg kell nézni. Hozzá kell tennem, hogy a mai modern világban, amikor a TV, internet mindent maximálisan, közelről bemutat az élmény nem olyan katartikus mint ha az ember előtte semmit nem tudott volna róla. 

A két nagy csarnok úgy lett kialakítva, hogy kb. 2 m-re megemelt sétányon lehet körbejárni a fedett termeket. Még most is folynak a feltárások.

Vissza könnyű utam volt, félig volt a busz. Este még egy kaland várt rám. Két bőrönddel + laptoppal helyi buszon utazás ki a vasútállomásra. Éjszakai vonatozás Pekingbe. Felmerül a kérdés miért vonattal? Azért mert szinte minden iroda 1 napos 2 vonaton töltött éjszakával ajánlja Xiant Pekingből. Meg akartam nézni, hogy miként is van ez. Milyen a szervezés, a vonat…Rövidesen akarok saját kínai ajánlatot betenni a katalógusunkba, és nem akarok olyanról írni, amit nem tapasztaltam meg, ha van rá lehetőségem.
Legközelebb érdekességeket gyűjtök egy csokorba, azokról írok.

   



Vissza