Reggel egy személyautóval nekiindultunk Delhiből Agrába. A kb. 210 km-re 5 órát kalkulált a partner iroda. Szerencsére mivel Diwali ünnepe van már 2 napja Indiában, kevesebben vannak az utcán. A Diwali a „Fény ünnepe”. Ez azt jelentette, hogy egész nap (éjszaka is) szóltak a petárdák – legálisan!

No mindegy, aludtunk amennyi sikeredett és ma elindultunk Agraba. Végül sikerült 4 óra alatt abszolválnunk az utat. 

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy halálfélelmem volt az úton, de  akkor is, ha azt mondanám, hogy könnyed laza út volt. Elméletileg highway – sztráda lenne, de ez annyit jelentett, hogy a két irány le volt választva egy sövénnyel és 2-2 sávos volt az út. (így is volt egyszer, hogy a mi oldalunkon jött szembe(!!) egy autó.) Az út végére sem tudtam megállapítani, hogy melyik a haladó és melyik az előző sáv. Mindenki ment ahogy neki jólesett  Az út mellett (vagy az úton) folyamatosan gyalogosok, biciklisek, teve fogatok, rozoga járművek tömkelege, mellette a 70-nel „száguldó autók”. Olyan szakasz ahol az út mellett nem lett volna ház vagy bádog kalyiba vagy gyalogos, olyan nem volt a több mint 200 km alatt. Itt mindenhol embertömeg van.

 

India  országúton

Lényeg az, hogy megérkeztünk Agrába. Egy nagyon szép *****  szállodában elhelyeztük a csomagunkat, és irány a Taj Mahal. Nagyon vártam ezt a napot. Évek óta egyik tervem volt ennek felkeresése. Kicsit féltem tőle. Miért? Mert például a Machu Picchu-t is nagyon vártam, de annyi képet és videót láttam már előtte róla, hogy nem okozta azt a katartikus élményt amikor megpillantottam, mint amit vártam. Nos ez itt nem következett be. 

Igaz, hogy ugyanazt láttam, amit már kb. 1000 képről láttam, de mégis fenomenális hatással volt rá. Talán az a hófehér csodásan megmunkált márvány közeli látványa, amit a fotók annyira nem adnak ki, talán az volt a legfantasztikusabb.  Ünnep miatt iszonyatos tömeg várt a sorban arra, hogy be tudjon menni. 

A helyi idegenvezetőnk nagyfokú kapcsolatainak köszönhetően mi a sor kb. felét levágva kb. 40 perc várakozás után bejutottunk. Bent is szép, de mondom a szépen megmunkált fehér márvány az volt ami különösen nagy hatással volt rám.  Három óra körül értünk ki és fél 6-ig voltunk ott. Nem sajnálta rá az időt (mi hosszabbítottunk rajta) az id. vezünk 5-kor akart indulni.

Összegezve csupán annyit erről, ha anyagilag megtehetik, akkor ezt ne hagyják ki életükből.  NÉZZÉK MEG A TAJ MAHAL-T.