Blog

Egy sorozatot indítok el jelen bejegyzéssel. Több mint 40 éve dolgozok a turizmusban, és (ha minden terveim szerint alakul) idén meglesz a 100. meglátogatott országom is. Ezen úti emlékeimből emelek ki minden blogbejegyzésben 1-1 számomra kedves helyet. Az első állomásunk ezen képzeletbeli utazáson a fények városa, Párizs.

Egyetemista voltam amikor először voltam a francia fővárosban...

Párszor vissza is tértem Párizsba az elmúlt évtizedekben. Azóta sok nagyvárost láttam, de bizonyos szempontból Párizs vezet a többiek előtt. Mi ez az ok? A városszerkezet. Párizsban, ha sétálunk, mindig van valami különlegesség párszáz méteren belül. Amíg Londonban, ha az egyik nevezetességtől a másikig sétálsz, sok unalmas részt érintesz. Ellenben Párizsban mindig van látnivaló. Ha a Notre-Dame-tól az Eiffel-toronyig gyalogol az ember az kb. másfél óra, de mindig van érdekesség.

Amikor először - egyetemistaként -, voltam Párizsban, vettem egy baguettet és azzal elvoltam napközben. Később amikor megtehettem már, kora délután beültem egy étterembe és élveztem annak hangulatát. Javaslom Önök is próbáljanak ki egy kisvendéglőt, a francia konyhát, ízeket.

Mi tetszett legjobban Párizsban?

Elsőre biztos nem találnák ki; a Sainte-Chapelle kápolna. Nekem a gótika a kedvenc stílusom. A Cité-szigeten található kis templom különlegessége egyrészt az, hogy emeletes, azaz kétszintes. Nagyon ritka az ilyen templom, pláne a gótikus időszakból. Amellett a csúcsíves szerkezete és az üvegablakai is mesések.

Néhány további látványosságról is elmondom saját véleményem. Nem biztos, hogy ezekkel mindenki egyetért, de ez így természetes.

Eiffel-torony: fel kell menni lifttel a legmagasabb szintig. Ha gyalog megy valaki a 2. szintig, az olcsóbb, de hazaérve biztos bánni fogja, hogy nem áldoztam rá egy kicsit többet és mentem fel a 3. emeletre. Jó érzés fentről beazonosítani az ismert látnivalókat.

Diadalív: nekem tetszett ahogy a tetejéről körbetekinthettem és le tudtam fényképezni a Champs-Élysées hatalmas forgatagát és az alattunk látható körforgalmat.

Mona Lisa: Leonardo alkotását amikor először láttam még nem volt üvegfal mögött és nem állták körbe 50-en. Akkor még élvezhető volt. Azóta olyan állapotok vannak, hogy oda sem megyek.

Invalidusok Dómja: Napóleon síremléke. Többet vártam tőle. Látványos a nagy politikus, tábornok szarkofágja, de ennyi. Sok francia számára komoly érzelmi töltettel bír, de magyarként ezt nem tudja átélni az ember.

Notre-Dame: csodás volt. Holnap lesz két éve, hogy leégett az ikonikus tetőszerkezet. Nagy kérdés számomra, hogy milyen lesz. Sok tervet és változatot hallhatott már az ember. Személy szerint remélem, hogy nem csúfítják el valami modern tetőszerkezettel.

Tapasztalják meg önök is Párizs élményeit!

Folytathatnám a látnivalók véleményezését, de inkább azt javaslom, hogy tapasztalják meg Önök is a francia főváros élményeit és mondják el véleményüket.

Összegezve, Párizs az a város melyet egyszer meg kell tekinteni, mert annyi ismert látványosság van itt, melyet filmekből, könyvekből ismerünk, hogy egy utazást szeretőnek ezt szabadszemmel is látnia kell.

Bon voyage!