Milyen egy szakmai út a francia Riviérán, ahol a programok és helyszínek mellett az ízek, az élmények és az új kapcsolatok is főszerepet kapnak? Tápai Ági írásából Provence és Nizza világa most egy kicsit a kulisszák mögül mutatkozik meg.

1. NAP: BUDAPEST – PÁRIZS – MARSEILLE – SANARY-SUR-MER – BANDOL 

Az utazásom igazán különlegesen indult, hiszen a rendezvény szponzora az Air France volt, így egy párizsi átszállással jutottam el Marseille-be. Már önmagában az is izgalmas volt, hogy Európa egyik legnagyobb repterén keresztül vezetett az utam – ez volt az első átszállásom az életemben. Marseille-be érkezve nem mindennapi körülmények fogadtak minket: hatalmas szél volt, és mint később kiderült, a mi gépünk az egyik utolsó volt, amely még le tudott szállni. A reptérről privát transzferrel vittek minket tovább Sanary-sur-Mer városába, ahol a szállásunk egy Best Western Plus hotel volt. Még fel sem ébredtünk igazán az utazásból, amikor máris újabb program következett: egy 46 fős buszba szálltunk fel – mindössze tízen –, és elindultunk Bandol felé. Bandolban egy borkóstolóval vártak, ami az első nap egyik fénypontja lett. Összesen hét bort kóstoltunk: két fehéret, három rozét és két vöröset. Nemcsak az ízek voltak különlegesek, hanem az egész élmény is – rengeteget meséltek a település történetéről és a helyi borkultúráról. Különösen emlékezetes maradt számomra egy 2010-es, hordóban érlelt rozé, ami igazán ritka és izgalmas választás volt. A kóstoló után visszatértünk a szállásra, ahol végre elfoglalhattuk szobáinkat. Egy gyors, félórás készülődés után már indultunk is tovább: lesétáltunk a kikötőbe vacsorázni. Ez az este nemcsak az ételekről szólt, hanem az ismerkedésről is – ekkor találkoztunk igazán a tour leaderünkkel, az idegenvezetőnkkel és az utastársainkkal. Az első négy napban igazán nemzetközi csapat jött össze: három amerikai, egy kanadai, egy ausztrál, egy német és egy koreai útitársam volt. Már az első este érezni lehetett, hogy ez az utazás nemcsak a helyekről, hanem az emberekről is szólni fog. Az első nap végére nagyon elfáradtam, hiszen hajnali 2 órától úton voltam, de már itt éreztem, nagyon megérte útra kelnem. 

2. NAP: TOULON – LA FARLÉDE – SOLLIÉS-PONT – AUPS – MOISSACBELLEVUE 

A második napunk korán indult: már reggel 8 órakor beültünk a buszunkba, és ezúttal Dél-Franciaország belső vidékei felé vettük az irányt. Első megállónk Toulon belvárosa volt, amelyet busszal fedeztünk fel. Toulon nemcsak egy egyszerű kikötőváros: Franciaország egyik legfontosabb haditengerészeti központja, ahol az ország legnagyobb katonai kikötője található. Már a rövid városnézés során is érződött, hogy ez a hely stratégiai és történelmi szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Innen tovább indulva egy teljesen más világba csöppentünk: meglátogattunk egy hangulatos olívaültetvényt, ahol helyi termékeket kóstolhattunk. Friss olívaolajokat, különleges gyümölcseceteket és helyi termelők mézeit próbáltuk ki. A következő állomásunk a Le Castel de Fies birtok volt, amely hatalmas fügeültetvényeiről híres. Itt ebédeltünk, és az étkezés maga is külön élményt jelentett: egy izraeli–francia fúziós három fogásos menüt kaptunk. Az ízek kombinációja tökéletesen illett a környezethez –elegáns, de mégis érződött, helyben termelt alapanyagokat használtak. Az ebéd után egy igazán fantasztikus program következett: Faykod Mária magyar szobrászművész személyesen vezetett körbe minket a szabadtéri múzeumában. Ritka alkalom, amikor az alkotó maga mesél a műveiről – ettől az egész látogatás sokkal személyesebb és meghatóbb lett. A nap végéhez közeledve még ellátogattunk Aups városkájába, ahol megnéztük a szarvasgomba múzeumot. Provence híres a szarvasgombáról, így érdekes volt jobban megismerni ezt a különleges alapanyagot és a hozzá kapcsolódó hagyományokat. Az estét már Moissac-Bellevue kis falujában zártuk, ahol elfoglaltuk a szobáinkat a hotelünkben. A nap végén egy menüs vacsora várt ránk, ahol teljesen a szarvasgombáé volt a szerep. 

3. NAP: PEYRASSOL – SAINTE-MAXIME 

A harmadik napunkat egy igazán különleges helyen kezdtük: a Château Peyrassol borbirtokon. Ez a birtok nemcsak a kiváló provence-i borairól híres, hanem arról is, hogy a borkészítést a kortárs művészettel ötvözi. Már az első pillanattól érezhető volt, hogy itt minden részlet tudatosan megtervezett: a természet, az építészet és a művészet tökéletes harmóniában van jelen. Bejártuk az egész birtokot, sétáltunk a szőlőtőkék között, és közben különböző kortárs művészeti alkotásokkal találkoztunk a szabadban. A látogatás csúcspontja az ebéd volt a birtok Michelin-csillagos éttermében, a Chez Jeannetteben. Itt egy degusztációs menüt kaptunk, ahol minden fogás aprólékosan kidolgozott volt, és tökéletesen passzolt a hely szellemiségéhez. Ebéd után búcsút vettünk a vidéki Provence-tól, és a tengerpart felé vettük az irányt. Úticélunk Sainte-Maxime volt, amely már a francia Riviéra hangulatát idézte. Megérkezés után egy kellemes gyalogos városnézésen vettünk részt – szűk utcák, mediterrán hangulat, pálmafák és a tenger közelsége mindenhol érezhető volt. A séta után elfoglaltuk a szállásunkat, majd este újra buszra szálltunk, hogy eljussunk a vacsora helyszínére a belvárosba. Az étterem első ránézésre inkább egy egyszerű, kifőzde jellegű hely volt, de pont ez adta meg a varázsát. Az este így sokkal inkább szólt az együtt töltött időről, a beszélgetésekről és a mediterrán életérzésről. 

4. NAP: SAINTE-MAXIME – NIZZA - ÉZE 

A negyedik napunk egy sokkal nyugodtabb, lassabb tempóban indult. Egy újabb olívaültetvényre látogattunk, de itt már nem a rohanásról vagy a programokról szólt az élmény. Inkább csak sétálgattunk a fák között és élveztük a napsütést. Itt tartottuk a piknikebédünket is, ami egyszerű volt, mégis különösen hangulatos. Evés közben kicsit tovább „szakmáztunk” – beszélgettünk Provence turizmusáról, a régió látnivalóiról és arról, hogy mitől lesz igazán vonzó egy desztináció. A délután folyamán elindultunk Nizza felé, ami körülbelül kétórás buszútra volt. Ahogy haladtunk, szépen lassan megérkeztünk az igazi francia Riviérára. Az este azonban már nem volt olyan laza. Ekkorra már a teljes, nagyszabású rendezvény is elkezdődött, amelyen mind a 800 meghívott részt vett. Transzferbuszokkal vittek minket Èzebe, a Fragonard parfümmanufaktúrához. A helyszín már önmagában is varázslatos volt, de a szervezés mindent vitt. Különböző helyi ételekkel kínáltak minket, miközben bűvészek szórakoztatták a vendégeket, és élőzene szólt: elegáns, mégis könnyed volt az este hangulata. Találkozhattunk a tulajdonosokkal is, és betekintést nyerhettünk a parfümkészítés folyamatába, ami különösen izgalmas volt. Emellett sportautó-szolgáltatók is kitelepültek – bár vezetni nem tudtuk őket, azért beleülni így is hatalmas élmény volt. Az éjszaka végén transzferbuszokkal vittek vissza minket a szállásunkra, amely Nizza belvárosában volt. Fáradtan, de tele élményekkel értünk a hotelünkbe. 

5. NAP: NIZZA VÁROSLÁTOGATÁS 

Az ötödik napot Nizza felfedezésével kezdtük, mégpedig gyalogosan. A város már az első pillanattól lenyűgözött: a híres Promenade des Anglais, a tenger látványa, a pálmafák és a mediterrán hangulat együtt egy igazán különleges atmoszférát teremtettek. Sétáltunk az óváros szűk, színes utcáin, ahol minden sarkon újabb kis kávézók, pékségek és helyi üzletek bukkantak fel. Nekem az első alkalmam volt a gyönyörű városban, és teljesen elvarázsolt. Ebéd után buszra szálltunk, és felvittek minket Cimiez városrészbe, ahol egy igazán kreatív és izgalmas program várt ránk. A fam tripek alatt kialakult kisebb csapatokkal egy versenyen vettünk részt – összesen 43 csapat állt össze. A feladatok interaktívak voltak, mégis mindenki számára teljesíthetők, kortól függetlenül. Az egésznek volt egy kicsit „éhezők viadala” hangulata: gyors döntések és csapatmunka kellett a sikerhez. Nagyon jól összehozta a társaságot, és igazi közösségi élmény volt. Sajnos, mi csak harmadikak lettünk.

A programok után az új szállodánkba vittek minket. Az volt az érdekesség, hogy a különböző delegációkat Nizzában más-más hotelekben helyezték el. Az este folyamán egy igazán nagyszabású esemény várt ránk: elvittek minket a felújított Gare du Sud épületébe, amely ma már rendezvényhelyszínként működik. Már az érkezés is különleges volt – vörös szőnyeg fogadta a világ minden tájáról érkező turisztikai szakembereket. Bent pedig igazi kavalkád várt ránk: vonósnégyes zenélt, festőművész alkotott élőben, lehetőség volt saját parfümkészítésre, és természetesen rengeteg különböző étel közül lehetett válogatni. Az egész esemény egyszerre volt elegáns és kreatív, nagyon tetszett. 

6. NAP: MEETINGEK A hatodik napnak már teljesen új ritmusa volt: ekkor kezdődtek a hivatalos meetingek. A rendezvény helyszíne a Palais des Expositions volt. Körülbelül 1200 kiállító vett részt az eseményen, így a teljes létszám nagyjából 2000 fő körül mozgott. Az egész helyszín nemzetközi üzleti hangulatúvá alakult, ahol mindenki kapcsolatokat épített és lehetőségeket keresett. A nap során folyamatosan zajlottak a megbeszélések – a két nap alatt összesen 42 meetingem volt. Este egy különleges helyszínre vittek minket: a kikötőhöz, az OceaNice rendezvénytérbe. Ez az este volt az egyetlen, ahol a teljes, közel 2000 fős résztvevői kör együtt volt jelen. Az esemény hangulata inkább laza volt, mégis volt benne egy elegáns vonal: osztrigától kezdve sajttálak egész sora várt minket, szólt az élőzene, pétanque pályákon lehetett játszani, és különböző fotóstandok is jelen voltak az estén. 

7. NAP: MEETINGEK ÉS ZÁRÓNAP 

A hetedik nap hasonló tempóban telt, mint az előző: folytatódtak a meetingek a Palais des Expositions-ban. Ekkorra már sokkal magabiztosabban mozogtam a helyszínen, és a beszélgetések is gördülékenyebbé váltak. A nap végére érezhető volt a fáradtság, de ugyanakkor az is, hogy mennyi értékes kapcsolat és tapasztalat gyűlt össze ez alatt a két nap alatt. Itt az ebédnél az asztalok már nem egymással beszélgettek, hanem a körülöttük ülőkkel. Az este azonban még tartogatott egy utolsó nagy élményt. A záróeseményt a CAP 3000 bevásárlóközpontban tartották. Már önmagában az is különleges volt, hogy zárás után érkeztünk, és este 8 és 9 között kizárólag a 800 meghívott vendég használhatta az üzleteket. Egy órán keresztül privát shopping élményben volt részünk. Nagyon furcsa volt, mégis hatalmas élmény a számomra. Ezután a pláza teljesen átváltozott: felállítottak egy DJ-pultot, és kezdetét vette a buli, ami egészen hajnalig tartott. Tánc és zene– tökéletes lezárása volt egy intenzív és élményekkel teli rendezvénynek. 

8. NAP: NIZZA – PÁRIZS – BUDAPEST 

Az utolsó nap már csak a hazautazásról szólt. Nagyon hálás vagyok, hogy részt vehettem ezen az úton. Néha nehéz volt reggel kikelni az ágyból a nagyjából 5-6 órás alvások után, de sokat tanultam az utazáson. Rengeteg kapcsolatra tettem szert – nem csak nemzetközikre, hanem a magyar delegációban is már kifejezetten barátokra találtam. Nem találom a szavakat. Egyet tudok talán választani: KÖSZÖNÖM!

Tápai Ági írása