Az alábbi írás szerzője Prónay Bence, a Proko Travel ügyvezetője, aki személyes szakmai tapasztalatai alapján osztja meg gondolatait a jelenlegi helyzetről.

Április közepén a szlovákiai Trencsénteplicén tartotta tavaszi közgyűlését a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, és volt szerencsém a közgyűlés egyik szakmai kerekasztalán ülni. A beszélgetést Molnár Judit, a MUISZ elnöke moderálta; mellettem Major László, az Európai Utazási Biztosító értékesítési igazgatója, Nagy Róbert, a Mondial Assistance magyarországi igazgatója, valamint Holczinger Zoltán, a Weco-Travel online értékesítési vezetője foglalt helyet. A téma az volt, ami manapság minden szakmai asztalnál visszatér: hogyan dolgozik egy felelős utazási iroda akkor, amikor a hírekben a „közel-keleti helyzet” megy le évadként. Ebből a beszélgetésből sok minden kikívánkozik egy blogcikkbe is – elsősorban Önnek, aki most néz rá a nyári foglalására, és érdeklődik, hogy veszélyben van-e a nyaralása.

Gondoltam, elmondom, mit látunk mi ebből szakmai oldalról. Nem megnyugtatni akarom Önt – erre nem vagyok illetékes –, hanem megmutatni, hogy a kép lényegesen összetettebb, mint amit egy-egy kattintásra szabott főcím sugall.

Mi a helyzet tényleg – számokban

Kezdjük a számokkal, mert azok nem ijesztgetnek, csak tájékoztatnak. A közel-keleti konfliktus kitörése óta az Európa és a Közel-Kelet közötti légiforgalom az Eurocontrol adatai szerint a napi 2000 járatról stabil 800 körülire zuhant – körülbelül 59 százalékos visszaesés. A kerozin tonnánkénti ára a február végi 830 dollárról rövid idő alatt 1500 dollár körülire ugrott, tehát közel a duplájára. A Tourism Economics előrejelzése szerint a térség nemzetközi turizmusa idén 11, kedvezőtlenebb forgatókönyv esetén akár 27 százalékkal is visszaeshet. Ezek nem hangulati jellemzők, hanem iparági tények.

Amit a térségben ragadt utasok megtapasztaltak

Az iráni háború első napjaiban nem az volt a kérdés, hogy egy repülőjegy olcsóbb-e vagy drágább – hanem hogy egyáltalán van-e. Olyan utasokról tudunk, akik 5–8 millió forint körüli áron vásárolt turistaosztályú jegyekkel tudtak csak hazarepülni Ázsiából Magyarországra, egyedi foglalásokkal. Mások plusz négy-öt napot vártak egy alternatív járatra, abban a reményben, hogy addig helyreáll valami. Ezt a kényszerhelyzetet a pénztárca mérete nem feltétlenül oldotta meg – itt nem arról volt szó, hogy „drága”, hanem arról, hogy „nincs”.

Csomagtúrán viszont más a képlet, és ezt fontos látni. Nem azért más, mert mi olyan varázslatosak vagyunk, hogy a semmiből is tudunk helyet keríteni, hanem azért, mert a jogszabály és a szakmai keret másképp dolgozik.

Miért más, ha szervezett úton vesz részt

Az utazási csomagokra vonatkozó uniós és hazai jogszabályok egyértelműen kimondják: ha egy utazási iroda által szervezett úton vis maior helyzet áll elő, az iroda kötelessége gondoskodni az utasokról. A MUISZ közgyűlésén én is ezt emeltem ki: „Az iroda intézi az átfoglalást, a kapcsolattartást a különböző szervekkel, és a jogszabály meghatározta módon a felmerülő költségek nagy részét is állja.” Ebbe beletartozik az új repülőjegy eltérő útvonalon, legfeljebb három éj extra szállás, és az ehhez kapcsolódó ügyintézés. Részletesen is beszámolt erről a Turizmus.com cikke a panelbeszélgetésről.

A lényeg nyers fordításban annyi: ha Ön velünk utazik és a reptér lezár, a telefon Szegeden vagy Budapesten megszólal, és valaki nekiáll foglalni. Nem Ön tárgyal egy dohai reptéri pult mögött álló kollégával három nyelv metszetében, egy vödör kávéval és két órányi alvással maga mögött. A különbség pontosan ezekben a helyzetekben látszik egyéni foglalás és szervezett utazás közt.

Utas, iroda, biztosító – a felelősség háromszöge

A kerekasztal-beszélgetésen részletesen átvettük, hogyan oszlik meg a felelősség a három szereplő között. Az utas feladata, hogy pontos információval rendelkezzen az útjáról – hová megy, mit csinál, milyen egészségi állapotban van. Az utazási iroda feladata, hogy a megfelelő biztosítás megkötésének lehetőségét megteremtse, és felhívja rá a figyelmet. A biztosítóé pedig az, hogy a vállalt szolgáltatásokat – beleértve a nemzetközi asszisztencia-hálózatot – működtesse. A Turizmus Online részletes beszámolója is kiemeli: az utazási biztosítás érvényességét mindig az utazás időpontjában érvényes besorolás határozza meg, nem a szerződéskötéskori. Ha valaki november 3-án köt biztosítást egy januári útra, de január 15-én a célország már „nem javasolt” kategóriába csúszik át, az számít.

A kerozin és ami mögötte van – a láthatatlan szakmai munka

Most jön az a rész, amit az utas szinte sosem lát, de ami a háttérben alapjaiban határozza meg, hogy egy iroda milyen szolgáltatást tud nyújtani. A kerozinár a február végi konfliktuskitörés óta több mint kétszeresére nőtt – messze meghaladva a nyersolaj vagy a gépkocsi-üzemanyag árának emelkedését. A nagy légitársaságok egy részét ez nem sújtja azonnal olyan súlyosan, mint gondolnánk, mert határidős ügyletekkel évekre előre bebiztosították magukat (kvázi előre megveszik, fix áron a kerozint). A Lufthansa-csoport például a 2026-os kerozinszükségletének mintegy 80 százalékát fedezeti ügyletekkel biztosította be, a Ryanair a 2027 márciusig tartó szükségletének 80 százalékát 67 dolláros hordónkénti áron kötötte le.

A fennmaradó 20 százalékot viszont a mai, közel dupla áron vásárolják – és ez már elég ahhoz, hogy döntéseket szüljön. A Lufthansa leállította regionális leányvállalatát, a CityLine huszonhét gépes flottáját, és kivezeti az Airbus A340-600 típust is. A holland KLM egy hónap alatt körülbelül 80 oda-vissza járatot törölt az amszterdami Schiphol reptérről. A skandináv SAS áprilisban mintegy ezer járattal csökkentette kínálatát.

Az utazási irodai munka ilyenkor nem más, mint hogy ezeket az információkat hetente – néha naponta – egymás mellé tesszük. Melyik légitársasággal mekkora kockázat szerződést kötni hat hónappal későbbi indulásra? Melyik szálloda ad rugalmas lemondási feltételt? Hol van tartalék kapacitás, ha az első légitársaság leteszi a gépet? Ez nem látványos munka, és nem is akarja magát mutogatni. Tőlünk, irodai oldalról nem is az a várható, hogy ezt naponta kommunikáljuk – hanem az, hogy elvégezzük.

Mit látunk mi a piacból – tágabb kép

Aki szakmailag figyeli a globális utazási piacot, most egy érdekes jelenséget is lát. A távol-keleti, főleg japán, dél-koreai, kínai turisták hagyományosan rendkívül alacsony kockázattűrésűek: amikor egy desztinációban bizonytalanság támad, tömegesen mondják le az oda tervezett utakat a helyi irodák. Mivel a Távol-Kelet és Európa közötti légiforgalom jelentős része éppen az öbölmenti központokon (Dubajon, Dohán, Abu-Dzabin) keresztül bonyolódik, ezek az utazók most csökkentik az Európa felé irányuló útjaikat is.

Ez a piacot új egyensúlyba kényszeríti. Európai szálláshelyeken most némileg könnyebb egy adott dátumra kapacitást találni, az olyan típusú szűk keresztmetszeteken is, amelyek tavaly még komoly tervezési akadályok voltak. Senkinek nem örömhír persze, hogy kollégák másutt nehezebb évet zárnak; de szakmai valóság, hogy a kereslet át fog rendeződni, és az ősz–jövő tavasz folyamán mindez valószínűleg visszafelé is leng majd, vagyis sokkal nehezebb / drágább lesz jövő nyáron Európa, a feltorlódott ázsiai kereslet miatt. Egy utazási iroda dolga, hogy ezt az egész körforgást lássa – és ne csak az aktuális főcímet.

Mire számíthat Ön, ha velünk utazik

Nem ígérünk Önnek csodát. Nem ígérünk olcsóbb repülőjegyet. Nem ígérünk olyat sem, hogy egyik napról a másikra lenyugszik a világ. Amit ígérünk, az sokkal kevésbé mutatós: hogy a háttérben dolgozik egy csapat, amely tudja, mit jelent fedezeti ügyletet vagy rugalmas lemondhatóságot kötni – és ennek megfelelően választ partnert. Hogy ha baj van, Ön nem egy külföldi reptéri pult előtt fog állni egyedül.

Több mint három évtizede szenvedélyünk az utaztatás, és ezen időszakból jó néhány esztendő volt már „nehéz év”. Ez sem lesz kihívásoktól mentes év, de nincs kétségem, hogy a Proko csapat meg fogja oldani. Ott állni egészen más! – és ott állni biztonságban, ott állni egy felkészült csapat hátországa mellett, az különösen.