Blog

Ahogy azt Önök is tudhatják, fiam, Bence a Proko Travel életének fontos szereplője. Ő a marketing részlegünk vezetője, és spanyol-portugál idegenvezetőnk egyben. Felkértem, hogy legyen a blogom rendszeres vendégszereplője, és ossza meg érdekes gondolatait, tapasztalatait Önökkel. Ma az Ő bejegyzését olvashatják.

Az Igazgató, Prónay Gyula

Mivel idegenvezetőkkel legfőképp nyáron találkozik az ember, sokszor merül fel a kérdés: vajon mit csinálunk mi a késő őszi, téli időszakban? Egyben biztosak lehetnek: nem unatkozunk! :) Most azt is elmondom, hogy miért.

Élet a szezonon túl…

Nekem abból a szempontból speciális a helyzetem, hogy míg nyaranta idegenvezetőként dolgozom, az év többi részében az irodában tevékenykedem. Most, amikor nincs csoportom, ugyanúgy bejárok az irodába, ahol a marketing részleget irányítom. Jelenleg gőzerővel készülünk a 2018-as szezonra – kollégáim a téli-tavaszi utak foglalásait kezelik, én pedig a jövő évi programunkat készítem elő.

Ilyenkor vannak az úgynevezett útbejárások is. Nálunk szabály, hogy csak úgy kerülhet be új út a katalógusba, hogyha azt előtte valaki személyesen járta be a cégtől. Lesz például jövőre egy új spanyolországi utunk, amelyről részleteket még nem mondhatok, de ennek a bejárása is most történt. Idegenvezető társaim körében több főállású idegenvezető van, de akadnak olyanok is, akik például főiskolai, egyetemi oktatók, és csak a nyári szünetben visznek utakat. Ők ebben az időszakban a „normál” munkájukban dolgoznak tovább. A főállású idegenvezetőknek viszont gyakorlatilag most van alkalmuk arra, hogy  aktualizálják és mélyítsék ismereteiket,valamint egy-egy régióról további érdekességeket gyűjtsenek, illetve nem utolsó sorban minőségi időt töltsenek a családjukkal. Tudni kell ugyanis, hogy ők egy évben összesen akár 100-nál is több napot töltenek külföldön.

Amikor nincs megállás…

Ez a 100 nap több kisebb periódusból tevődik össze: az adventi, a februári karneváli és a május eleji időszakok egyaránt tartogatnak munkát az idegenvezetőknek. Igazi „csúcsidőszaknak” pedig természetesen a nyári főszezon számít. Június elejétől egészen október közepéig nagy mennyiségben indulnak utazások. Ebben a 4,5 igazán intenzív hónapban gyakran előfordul, hogy főállású idegenvezetőink csupán 1-2 napot vannak itthon, és már indulnak is a következő útra. Ahogy azt mondani szoktam: ezt a szakmát egy jó hátország nélkül nem lehet csinálni. Szükséges egy támogató otthon, aki ezt mind fizikailag (mosás, pakolás), mind lelkileg segíti. Miklós, Zsolt és Anikó kollégáim életében sem ritka, hogy egy útról hazaérve lerakják az egyik táskát, és már veszik is a másikat, mert a következő nap indulnak tovább. Egy jó hátország nélkül mindez elképzelhetetlen.

Sokat utazunk, de mindig ugyanoda

Amikor valaki idegenvezetőként mutatkozik be, akkor rendszeresen kapja vissza, hogy: „De jó neked, akkor te rengeteget utazol!” Ez így, ebben a formában igaz – idén összesen 50 napot töltöttem külföldön csoporttal – de azt fontos tudni, hogy ez kizárólag 2 országot, Spanyolországot és Portugáliát jelentette. Magyarul egy idegenvezető sokat utazik, de mindig ugyanoda. A Prokonál minden idegenvezető 1-2 terület specialistája. Ennek megfelelően a munkánk nem úgy néz ki, hogy én holnap Barcelonába megyek, egy hét múlva Párizsba, két hét múlva Hollandiába, aztán meg Görögországba. Nálunk minden idegenvezetőnél megvan az az 1-2 terület Európában, amelyet ő igazán jól ismer, és ahova szokott vinni utazásokat.

Ebből is adódik, hogy európai új utak esetében azonnal meg tudjuk mondani, hogy az adott rész melyik idegenvezetők repertoárjába illik bele. Mivel már most Európa összes országába utaztatunk, minden országnak van minimum 1 felelőse. Így, ha az adott országban új utat csinálunk, akkor automatikusan az ő neve merül fel. Európán kívüli desztinációk esetében azt nézzük meg, hogy ki mennyire jártas az adott területen. Kubai utazásunkat például a francia specialista Anikó viszi, mert történetesen az Ő férje kubai, így nagyon jól ismeri a kultúrát és az országot. De hozhatnám példaként Dél-Amerikát is, amely Miklós hatáskörébe tartozik, mivel már legalább 10x járt azon a vidéken, és kiválóan beszéli mind a spanyolul mind a portugálul.

Hogyan lesz valakiből idegenvezető?

Ennek a „száraz” része, hogy van egy 2 éves OKJ-s képzés, amit el kell végezni. Ez szükséges ahhoz, hogy valakinek idegenvezetői engedélye legyen, azonban ez még közel sem elég! A képzés túlnyomó többsége Magyarország turizmusáról szól, így a külföldi idegenvezetéshez szükséges tudást más úton kell megszerezni. Erre konkrét recept nincs, de nagyon fontosak a saját élmények, továbbá az adott területtel kapcsolatos cikkek, könyvek és egyéb érdekességek böngészése. Én Spanyolországba és Portugáliába viszek utakat. Egyrészt beszélem a nyelvet, másrészt pedig éltem kint Spanyolországban, több részletben, összesen körülbelül 1 évet. Saját és több kollégám nevében is mondhatom: az a tapasztalat, hogy te éltél kint azon a vidéken felbecsülhetetlen pluszt ad. Saját példámon látom, hogy az utasok azokat az információkat értékelik igazán, amelyek nincsenek benne az útikönyvekben. A saját élmények, a kinti szokások, a magyar és spanyol emberek mindennapjai között lévő különbségek olyan apróságok, amelyek igazán élettel telivé teszik az körutazást. Nem tudom eléggé hangsúlyozni a saját tapasztalatok jelentőségét. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak az új utak előzetes bejárását. Legtöbbször az idegenvezetőink mennek el bejárni az új desztinációt, hogy ők ismerjék meg a helyet és szerezzenek jártasságot. Így amikor a csoport kísérik oda, akkor már otthonosan mozognak a területen, és hiába először szervezett utat visznek, minden flottul megy. Édesapám is azt vallja, hogy a jó idegenvezető nem az, aki rengeteg évszámot és történelmi adatot mondd el. Az idegenvezetőink is az Ő iránymutatása alapján dolgoznak, és arra helyezik a hangsúlyt, hogy teljes egészében mutassák be az adott országot. Kulturálisan, hagyományokkal, zenekultúrával és gasztronómiával együtt. Azt gondolom, hogy ez a hozzáállás az, aminek köszönhetően az iroda egyik erősségének az idegenvezetői gárdát szokták kiemelni.

Kinek ajánlom a szakmát?

Annak, aki képes egy adott területet második otthonaként szeretni, és azt újra és újra szívvel-lélekkel bemutatni. Hiszen a mi szerepünk az, hogy oly’ módon tudjunk egy területet bemutatni, hogy azt az utasok egyszerre tudják megismerni és megszeretni. Ennek a kettőnek együtt kell járnia az idegenvezetéssel: ismeretet adni és vonzalmat kelteni a hely iránt.

Olyan szerencsés vagyok, hogy őszintén kezdhetem minden utazásomat ugyanazzal a mondattal:

Én imádom Spanyolországot és Portugáliát, és bízom benne, hogy az egy hetes nyaralás végén e szeretetemből legalább egy kis részt át tudok adni Önöknek is.