Február elején budapesti kollégánk a Magyar Utazási Irodák Szövetsége szervezésében Albániában járt. Bár az ország turisztikai célpontjai még szezon előtti arcukat mutatják, de már ilyenkor is sok hasznos információt tudunk összegyűjteni.

Márk László írása:

Valamikor még a kétezres évek elején, akkori munkahelyemen látogatott meg Prónay Gyula, a Proko Travel alapító tulajdonosa, kezében a friss katalógussal. Felhívta a figyelmünket, hogy van benne Albánia és ne féljünk tőle, higgyük el, nagyon jó hely, szuperek a szállások és kedvesek az emberek. Nagyjából azóta tudtam, hogy ide el kell utaznom. Ez végül csak 2019-ben sikerült először, most szerencsére már harmadszor. Gyulának már akkor is igaza volt, ez tényleg egy nagyon szerethető ország, végtelenül kedves emberekkel, jó szállásokkal, ellátással, isteni borokkal.

A turizmus kezdete Albániában

Az albán turizmus hatalmas hátrányból indult, hiszen minden csak az 1990-es rendszerváltás után épülhetett, ezután kezdődhettek csak el magán tőke bevonásával a fejlesztések. És milyen jó, hogy ezek megtörténtek.

Két fapados is közvetlenül repüli Tiranát Budapestről, valamivel több, mint egy óra alatt már ott is vagyunk. Első pozitív csalódás maga a Teréz Anya nevét viselő reptér, csak 3 éve nem láttam, de azóta is terjeszkedik, épül, szépül. Sőt, folyamatos a bővítés, mert lassan ez is kicsi lesz, köszönhetően a fellendülő turizmusnak.

Tirana és Durres

Tiranában találkoztunk Kasnyik Martina Nagykövet asszonnyal, aki örömmel vette kezébe a Proko Travel 2025-ös katalógusát, melyben 4 különböző programban is bemutatjuk az érdeklődőknek az országot.  

A főváros látnivalóihoz nem kell sok idő. Szkander bég tér, Stadion, Piramis. Kávéval, konyakkal maximum két óra. Menjünk is tovább, mert ez még csak a kezdet, most jön a java.

Szerencsére, ha repülővel érkezünk, már nem kell keresztül menni a városon, 30 perc alatt Durresben lehetünk. Februárban még semmi nem az igazi, de mivel nyaraltam már itt, tudom, hogy milyen a nyári arca. Könnyű elfelejteni, hogy melyik országban járunk, hiszen a hosszú, homokos, gyerekbarát tengerpart akár Olaszország is lehetne. A különbséget majd a sokkal kedvezőbb albán árakban érezzük. És hogy mivel fizessünk? Euróval. Ez volt a második meglepetés, miszerint az euró már mindenhol elfogadott, pedig a hivatalosan jegyzett fizetőeszköz még a lek. Sőt, kombinálni is lehet. 460 lekes számlám lett egy boltban, adtam egy 500-t és kaptam vissza 40 euró centet. Gyorsan megnyugtattak, hogy nem vertek át. Úgy számolnak, hogy 1 euró 100 lek. Persze, ez nem fix árfolyam, időnként eltér, de jó hír, hogy itt aztán el lehet költeni az előző utakból megmaradt centeket is. Persze a kártyás fizetés sem akadály már régóta.

Durres összenőtt Golem beach-csel, ahol kiváló szállodák sorakoznak a parton végig. Mögöttük apartmanházak, kellemes parti sétány, kisboltok sora. 3 évvel ezelőtt itt nyaraltam és nyugodt szívvel mondhatom, tökéletes volt.

Délen: Vlora, Saranda, Ksamil

Kicsit délebbre fekszik Vlora, amit kevesebben ismernek még. Hatalmas fellendülést fog adni a városnak, ha elkészül a repülőtér. Ezt már idén májusra ígérték, de egyelőre nem látunk esélyt rá, hogy megnyíljon. Volt egy hivatalos találkozónk a Polgármesterrel és helyi turisztikai szakemberekkel, de kényesen ügyeltek arra, hogy ne mondjanak pontos dátumot ők sem. Egy biztos, ha végre megnyit és indulnak a járatok, elsők között veszek majd ide jegyet.

Ha Durres Olaszországot idézi, akkor Vlora szerintem leginkább spanyol hangulatot áraszt. Gyönyörű pálmafás sétány, hosszú, csalogató tengerpart, szuper kis kiülős helyek, igényes szállodák és apartmanok végig a part mentén.

Még délebbre az egyik leghíresebb üdülőhely Saranda. Innen komppal akár a pár km-re lévő Korfura is áthajózhatunk. A város egy öböl partján fekszik, több sorban követik egymást a szebbnél-szebb hotelek, apartmanok. És mindig épül még egy újabb, szebb, nagyobb. Most kényelmesen sétáltunk a parti sétányon, de elképzelni sem tudom, hogy mi lehet itt mondjuk augusztusban. A várost igazából a várból lehet a legszebben feltérképezni.

Innen már tényleg csak pár kilométer az egyik legikonikusabb albán nyaralóhely, Ksamil. Mivel fehér homokos/apró kavicsos a part (nem autentikus, úgy hozzák ide), így szokták a Balkán Bora-Borájának is hívni. Tényleg nagyon szép és látványos, de akik jártak már itt főszezonban, mindannyian zsúfoltságra panaszkodnak. Szeptemberben már sokkal élhetőbb a hely.

Történelem és épített örökség

Persze Albánia nem csak a fantasztikus strandjairól híres, hiszen rengeteg épített látnivaló is várja az ideutazókat. Ksamiltól nem olyan messze találjuk az UNESCO Világörökségei között számon tartott Butrint romvárosát. Nagyon érdekes a terület, hiszen a romok egyszerre viselik magukon a görög, római, bizánci, velencei időszak nyomait. A bejárat után rögtön egy velencei torony fogad bennünket, de innen csak pár lépés egy görög amfiteátrum. A látogatást pedig az Akropoliszban fejezzük be a múzeum megtekintésével.

Ha elindulunk észak felé a nemrég átadott kiváló minőségű úton, akkor alig több, mint egy óra múlva megérkezünk Gjirokastra várához. A parkolóból kisebb sétával lehet feljutni a várhoz, ami személyes véleményem szerint a legszebb volt. Már a feljutás is érdekes, hiszen a bazáron keresztül kell haladnunk a kis utcákon. Nem véletlen, hogy ez a terület is UNESCO Világörökségi listára került, mint „a szépen megőrzött oszmán kori városok egy ritka példája”. Hiába volt fagyos február, amikor kinyitottak a kis üzletek, hirtelen minden megtelt élettel.

A vár alapjait már a 12. században elhelyezték, többszöri átépítés után nyerte el mai formáját. Az ódon várfalakon belül haditechnikai kiállítás is található. Az óratorony előtt még megnézhetjük egy elfogott amerikai vadászgép maradványait is. Pazar a kilátás a városra és a környék hegyeire egyaránt.

Tovább észak felé újabb ottomán emlékeket őrző város hívogat bennünket. Berat óvárosa is természetesen megtalálható a Világörökségek között. Nem véletlenül hívják „Ezer ablakos városnak”, hisz a dombra felfutó kis ottomán stílusú házak végtelen sora igazán lenyűgöző látványt nyújt. De talán a város fölé magasodó várból a legszebb a kilátás a kis házak sokaságára.

Tiranától északra fekszik Kruja. Ikonikus színhely minden albán számára, hisz a mondák szerint itt született Kasztrióta György, vagy ahogy mi ismerjük Szkander bég, albán nemzeti hős. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mind születési dátuma, mind szülőhelye legalább 4 féle verzióban létezik. A várban építettek egy kellően reprezentatív múzeumot a hős emlékére. Ide is a bazáron keresztül juthatunk fel, mely utcácskák engem Mostar muszlim oldalára emlékeztetnek.

Legészakibb állomás: Shkodra

A legészakibb látnivaló, amit kis csapatunk felkeresett, Shkodra városa volt. A város feletti hegyen magasodik Rozafa vára. 130 méter magasan fekszik, a Drin és a Buna folyók ölelik körül. Fantasztikus a panoráma a városra és a környékre. Bár a vár elég romos állapotban maradt csak meg, mégis érdemes meglátogatni. S mint minden régi várhoz, ehhez is tartozik egy legenda. Nevét (Rozafa) a várat építő 3 testvér egyikének feleségéről kapta, akit befalaztak az épületbe. Ugye ismerős valahonnan a történet?

Albánia ma

Albánia folyamatosan fejlődik, újabb hotelek épülnek, folyamatosan javul az úthálózat, talán nemsokára megnyílik az új reptér. Az ellátásra, vendégszeretetre sosem volt panasz. 8. éve ülök a Proko Travel budapesti irodájában a pult mögött és nyugodt szívvel mondhatom. Mindenki pozitív élményekkel tért haza ebből a fantasztikus országból, s egybehangzóan állították, hogy sokkal többet kaptak, mint amire előzetesen számítottak.

S hogy milyen egy jó imázs film? 2019-ben, a Tiranában megrendezett Idegenforgalmi Kiállításon Blendi Klosi turisztikai miniszter úr mutatta be nekünk a világhírű amerikai „Elrabolva (Taken)” c. film alapján készült „Taken by Albania” reklámfilmet, melyet a lenti linken meg is lehet tekinteni.

https://www.youtube.com/watch?v=hoH2EiQc3ms

Egy biztos, az én szívemet 2019-ben már elrabolta Albánia- vallotta be Márk László.